Nem mindennapi „földművesek” a szintvonalas művelés hajnalán

Erika közgazdász, ő végzi a könyvelést, a pályázatokkal kapcsolatos papírmunkát és egyéb adminisztrációt, Annamária mezőgazdász, növényvédelmi szakmérnök, ő irányítja a termelést a földeken. Részben saját, részben bérelt területeket művelnek, illetve szolgáltatásokat is vállalnak a gépeikkel másoknak, összesen közel ezer hektáron tevékenykedve, Ozorán és környékén. 

Kneisz Erika (KE) és Szőrné Kneisz Annamária (KA) beleszületett ebbe a munkába. A kárpótlás során, a kilencvenes évek közepén jutottak a szüleik 63 hektárhoz. Azt bővítgették az évek folyamán.

A jelen

– Miért dönt úgy két fiatal hölgy, hogy nem divatüzletet vagy szépségszalont nyit, hanem földműveléssel kezd foglalkozni? 
KE: – Ebben nőttünk fel. Eleinte csak besegítettünk a szülőknek, de édesapánk 2009-ben meghalt, s akkor nem volt mese, át kellett venni a gazdaságot, persze édesanyánk közreműködésével. 

– Simán ment? Nem gondoltak az eladásra, a felszámolásra? 
KA: – Mi nem, de mások igen. Hallottuk, hogy egyesek már tervezgették, melyik földet, melyik traktort szerzik meg. De ez nem jött össze. Lassacskán túlnőttük azokat, akik jelentékteleneknek tekintettek bennünket. Érdekes, hogy olyan gazda nem akadt Ozorán abban a nehéz, gyászos időszakban, aki odajött volna hozzánk megkérdezni: segíthet-e valamiben. Összekaptuk magunkat, és kitartással, hittel felvértezve nekikezdtünk a tennivalóknak.

– Volt meglepetés és meglepődés? 
KE: – Volt, mert némelyek el se tudják képzelni, hogy a nők is megállják a helyüket, akár a fronton is. Mi folyamatosan fejlesztünk, a legmodernebb technikával rendelkezünk, kombájnnal, szemenkénti vetőgéppel stb., példát adva másoknak, nőknek is, hogy nem lehetetlen a lépéstartás a mai világban.   

– Honnan hova jutottak el a gépesítésben?
KA: – A mezőgazdasági munka nagyon függ az időjárástól. Van, amikor csak néhány nap áll rendelkezésre valaminek az elvégzésére, ezért szükségesek a nagy teljesítményű traktorok, a megfelelő munkaszélességű vető- és permetezőgépek, kultivátorok, műtrágyaszórók. S hogy teljes legyen a paletta a betakarításig, kombájnnal is rendelkezünk. Igyekszünk megfelelni az Európai Unió által támasztott elvárásoknak. 

Most például bejött egy rendelkezés, hogy az erózióvédelem miatt a 12 százaléknál nagyobb lejtésű földterületeken mit kell betartani a kapásnövények termesztőinek. Például a lejtésirányú talajművelés nem engedélyezett. A Tolnai-dombságban sokakat érint ez a dolog.

– Ez akkor a búzára nem vonatkozik, csak a kukoricát? Önök milyen növényekkel foglalkoznak? 
KE: – Árpa, búza, kukorica és napraforgó teszi ki a vetésterület nagy részét. A bevezetésre kerülő, úgynevezett szintvonalas művelés a sűrűsoros növényeket, például a kalászosokat nem érinti. De azt nem tehetjük meg, hogy minden évben búzát vetünk ugyanoda, mert akkor az adott növény károkozói elszaporodnak, ami több vegyszerezéssel védhető csak ki. Az EU meg pont a vegyszerhasználat visszaszorítását szorgalmazza.

– Ezzel egyetértenek?
KA: – Jó az elképzelés. A jövőben szeretnénk kamerarendszerrel ellátni a permetezőnket, hogy csak oda szórjon ki vegyszert, ahol egy-egy foltban a megbetegedés, gyomosodás jelei látszódnak. 

– Jól látom, hogy a mezőgazdaság állandó a harc az időjárással és a szabályozókkal? 
KE: – Tulajdonképpen igen, de mi szívesen csináljuk, mert látjuk benne a haladás, a fejlődés lehetőségét.

A jövő

Az ozorai testvérpár földjein most a talajszkennelés folyamara tajlik. A mintavételek során képet nyernek arról, hogy hol milyen összetételű a termőréteg, milyen tápanyagutánpótlás, műtrágyázás szükséges. A jövő tudományos talajművelésének része lesz a tápanyagterv elkészítése is, mely a költséghatékony gazdálkodás alappilléréül szolgál. A traktorok memóriájába betáplálhatók az adatok – például egy pendrájvról – , s a műholdas helymeghatározás segítségével végzik a dolgukat. Lehet, hogy nincs messze az idő, amikor otthonról, fotelben ülve vezérlik az agrárvállalkozók, a szántást, vetést, betakarítást. Jön az online földművelés kora.