Korán jött a tavasz, a gazdák nagyon tartanak a fagytól

Nagy problémát okozhat a következő hetekben, ha a szokatlanul meleg hónapok után erős tavaszi fagy érkezik. 

A tavaszi fagy nagy károkat okozhat

Jellemző egy ideje, hogy tavasszal másfél-két hetes ciklusokban néhány napra visszatér a tél, ami azt jelenti, hogy sarkvidéki eredetű hidegbetörésekkel nagyon hideg levegőt és éjszakai, vagy akár nappali fagyokat hagy maga után. Úgy tűnik az utóbbi évekből, hogy a természet ezen viselkedése már-már tendencia, így sajnos számítanunk kell rá, hogy idén sem ússzuk meg a tavaszi fagyokat. Nyilván nem lehet megjósolni az időjárást két-három hónappal előre, és reménykedhetünk abban, hogy idén nem lesznek fagykárok a gyümölcsösökben, de tartok tőle, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e fagyos éjszaka, hanem az, hogy hányszor és milyen mértékű – mondta dr. Vörös Géza agrárszakmérnök, aki évtizedek óta gyűjti az időjárási adatokat..

Idén korán ébredt a természet

Az enyhe február miatt mára megindult a fák életműködése minden gyümölcsfajnál. Szabolcsban rügypattanás vagy kezdeti egérfüles állapotban van már az alma is, ami így március elején nagyon korainak számít, de a Tolna vármegyében is már február végén elindult a kajszi virágzása. Tavaly is korán kezdődött a virágzás, de most annál is másfél héttel előrébb vagyunk. 

Ez a tavaszi fagykárok kockázatát növeli, mert míg egy zárt, bimbós állapotban lévő virág mínusz 3-5 fokot is elvisel komolyabb károsodás nélkül, addig a nyitott virág vagy a kötődött kis gyümölcs már mínusz egy-másfél fok alatti hőmérsékleten károsodik. A károsodás mértéke rohamosan emelkedik a hőmérséklet csökkenésével. Például egy néhány órás mínusz 4-5 fok az összes nyitott virágot és kisgyümölcsöt „lesepri” a fáról.

Kevés eszköz van a gazdák kezében

A fák téli életműködésére, a korai kitavaszodásra és virágzásra, illetve az időjárás alakulására semmilyen érdemi ráhatása nincs a termelőknek, így egyelőre a gazdák kezében cselekvési lehetőség sincs.

Kivárunk, és majd az időjárás hatásaihoz alkalmazkodunk, mert változtatni nem tudunk rajta, mondta Bakó Zsóka, aki családjával együtt Györe határában közel húsz hektár gyümölcsösben gazdálkodik, ebből 13 hektár barackos. 

– Ha szükség lesz rá, fagyvédelmi paraffin gyertyákkal és szélgéppel védekezünk. A területünk különböző pontjain nyolc hőmérőt helyeztünk el, időről időre figyeljük, hogy mit mutatnak. És van egy kontroll területünk is, ahol nem védekezünk semmivel. Évről évre feljegyezzük a tapasztalatunkat. 

A szakemberek szerint, hangsúlyozni kell azt, hogy mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi technológiák igazán csak a klasszikus, szélcsendes kisugárzási fagyok ellen mutatnak – közepes vagy jó – hatékonyságot, de az úgynevezett szállított (széllel jövő) fagyok esetében nincs semmilyen megoldás. Lehetőség még az alma és a körte esetében a hormonális, tehát kémiai kötődésfokozás, de a csonthéjas gyümölcsök esetében még ez sincs meg, vagy sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Vajon lesz-e idén elég kajszi?

A fagy elleni védekezés hozzávetőleg mínusz 3-4 fokig aránylag hatékony lehet például füstöléssel, vagy szalmabála-égetéssel, esetleg permetezéssel. Utóbbinál ugyanakkor nagyon fontos, hogy azt csak úgy szabad elkezdeni, ha biztosítani tudjuk a folyamatos a permetezést. Egy pillanatra nem lehet megállni, mert abban a pillanatban, ha ráfagy a víz a virágra, akkor a hőelvonás révén még rosszabb helyzetbe kerül. Ennél komolyabb, mínusz 4-5 fokos, vagy még hidegebb fagyokkal sajnos nem lehet érdemben felvenni a küzdelmet.

Hosszabb távon a fajtacsere jelenthet némi segítséget, hiszen a magyar, nemesített kajszifajták egyike sem bírja a fagyot. A nyugat-európai, egyes francia fajták némileg ellenállóbbak ezen a téren, de igazán komoly fagytűrő fajta szerte Európában nem található.