2020.11.24. 07:00
Nagy évjáratot érlelt az ősz a dombokon
Az átlagnál melegebb hónapok és a szokásosnál kevesebb, de jókor érkezett csapadék jellemezte eddig az őszt Szekszárdon. Az időjárás alakulása kedvezett a szántóföldi növényeknek, és kiváló évjáratot eredményezett a borvidéken.
20201120 Szekszárd Kővári László szekszárdi Agrár vállakozó és önkormányzati képviselő díjat vehetett át, diplomájának 50. évfordulója alkalmából a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Agrártudományi Kar elismeréseként. Fotó Makovics Kornél MK Tolnai Népújság
Fotó: Makovics Kornél
Érdekesen alakult eddig az őszi hónapok időjárása a megyeszékhelyen, összegezte lapunk kérdésére Kővári László agrármérnök, aki évtizedek óta gyűjti a helyi meteorológiai adatokat. A szőlőérlelő szeptemberi indián nyarat egy a szokásosnál ugyancsak melegebb október követte. Az év tizedik havában az átlagnál 3,1 fokkal mérhettünk magasabb hőmérsékletet.
A száraz heteket követően aztán október közepén három nap alatt 40 mm-t meghaladó csapadék hullott a területen. Az eső a szántóföldi kultúrák esetében nehezítette ugyan a betakarítást, illetve a talajelőkészítést, viszont optimálissá tette a talaj nedvességét. Az égi áldás előtt elvetett gabonák szép képet mutatnak. A borvidéknek éppen jókor érkezett az októberi csapadék, folytatta Kővári László. A kései érésű, prémium borokat adó fajták szemeinek létartalma megnőtt, s ez is hozzájárult, hogy a szekszárdi termelők kiváló évjáratot szüretelhettek.
Egy magas nyomású áramlatnak köszönhetően ködös-párás napokkal köszöntött ránk a november, ugyanakkor a napi középhőmérséklet továbbra is magasabb volt a sokévi átlagnál. Miután éjszaka sem hűlt le túlságosan a levegő, így a jól szigetelt ingatlanokban sokáig be sem kellett gyújtani. A mostani időjárás nem ritka, öt-hat éve nem volt hideg novemberünk – lapoz bele feljegyzéseibe az agrármérnök.
És hogy „szakmázzunk” is egy kicsit, a száraz periódusok a növényvédő szerek hatékonyságát csökkentették ugyan, összességében az őszi időjárás kedvező hatással volt a szántóföldi növények termésátlagára. Tolnában hektáronként 9 tonna kukoricát takarítottak be a gazdálkodók, ami jócskán meghaladja az országos átlagot. A napraforgó 3 tonna feletti hektáronkénti termésátlagot produkált, csak a szója és a cukorrépa maradt el kicsit a várttól. Jó hír ugyanakkor, hogy a felvásárlási árak megfelelőek, a termelők például a kukoricán realizálhatnak némi hasznot.
Kővári László szerint az eddigi adatokból úgy tűnik, a szokásosnál melegebbnek ígérkezik a november is, amelyet – egyes előrejelzések szerint – hideg, csapadékos tél követ majd.
A napokban vehette át az aranydiplomáját
A palánki technikumban 1965-ben érettségizett Kővári László. Szegedre azonban nem vették fel, így a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre jelentkezett, ahol 1970-ben szerzett diplomát. Fél éves gyakorlati idejét már Szekszárdon, a Garay Szövetkezetben töltötte. Itt is állt munkába 1971-ben, és csakhamar üzemegységvezető lett Józsefpusztán. Kővári László aztán 1973-tól közel két évtizeden át a megyei állami gazdaság laboratóriumában dolgozott. Közben felsőfokú szaktanácsadói képesítést szerzett, és Szekszárd első falugazdásza lett. Az alakuló megyei agrárkamaránál előbb alelnöknek választották, majd több évig vezette is a szervezetet.
A megyeszékhely közgyűlésébe 1994-ben került be először. 2002-től folyamatosan képviselő, 2006-tól a tavalyi esztendőig a gazdasági bizottság elnöke. Tagja az Alisca Borrendnek, alapítója a helyi Rotary klubnak, a szekszárdi református gyülekezet presbitere.
Az egyetemi évek alatt köttetett házasságából két gyermeke született. Ildikó lánya kommunikációs területen dolgozik, míg kertészmérnök fiával, Lászlóval viszik a családi vállalkozást, amelyben jelenleg 2 hektár szőlő mellett 20 hektár szántóföldi területen gazdálkodnak.
Kővári László a napokban vehette át aranydiplomáját, melyet a járványhelyzetre tekintettel postán juttatott el részére a gödöllői egyetem.
