Elköltötte a tévesen neki átutalt pénzt

Részben megváltoztatta a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú ítéletét a Szekszárdi Törvényszék: felemelve a büntetés mértékét két év börtönbüntetésre ítélte jogtalan elsajátítás vétsége és sikkasztás bűntette miatt azt az asszonyt, aki 2016 őszén a neki tévedésből átutalt összeget a felszólítás ellenére nem fizette vissza, hanem elköltötte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette, továbbá kötelezte a vádlottat 16 906 965 forint, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős.

Az elsőfokú ítélet szerint 2016. október 10-én a Németországban élő vádlott észlelte, hogy nem kapta meg abban a hónapban a neki jogerősen megítélt keresetpótló járadékot a sértett gazdasági társaságtól. Ezért felhívta annak könyvelőjét, hogy az utalást mielőbb teljesítse. A könyvelő október 11-én tévedésből a vádlott németországi hitelintézetnél vezetett bankszámlájára nem az aznapi közép­árfolyammal számított, havi kártérítésként járó 267,81 eurót, hanem ennek ezerszeresét, 267 810,5 eurót utalt át.

A könyvelő a vádlott érdeklődésére október 12-én utánanézett, hogy mi is történt. Másnap felhívta telefonon a vádlottat, és arra kérte, küldje vissza az összeg különbözetét. A vádlott ezt szóban meg is ígérte, de azt mondta, hogy a pénz még nem érkezett meg a számlájára. Később a könyvelő több sms- és e-mail-üzenetet küldött a nőnek, tájékoztatva arról, hogy mekkora összeget kell visszautalnia és milyen bankszámlaszámra. Ezen üzenetekre a vádlott már nem reagált, később a könyvelő telefonhívásait sem fogadta, majd az üzenetei is visszaérkeztek „eredménytelen kézbesítés” jelzéssel.

Mivel a tévedésből átutalt összeg nem került vissza a társaság számlájára, a könyvelő várt még pár napot, majd értesítette a sértett kft. ügyvezetőjét a téves utalásról, aki október 25-én a társaság nevében írásban felszólította a vádlottat a pénz visszafizetésére, aki ennek sem tett eleget. Sőt, időközben a pénzt fel is vette a német bankban, és azt saját céljaira fordította, illetve hozzátartozóinak is adott belőle. A vádlott ezzel 167 810,5 euró kárt okozott a sértett cégnek, amely az utalás napján számított napi középárfolyamon számolva 81 413 240 forintnak felel meg. A kár egy része a vádlott férjétől és fiától végrehajtás keretében lefoglalt személygépkocsik értékesítéséből utóbb megtérült.

A járásbíróság a bűnösségét mindvégig vitató vádlottat jogtalan elsajátítás vétségében mondta ki bűnösnek, ezért egy év fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette, és 90 725 euró kártérítés plusz a pénz kamatainak megfizetésére kötelezte a sértett cég javára. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett a jogi minősítés megváltoztatása érdekében. Kezdeményezte a jogtalan elsajátítás vétsége mellett a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettének megállapítását és ezzel összhangban, a büntetés súlyosítását. Mivel a vádlott az utolsó pénzfelvételnél már a tények ismeretében cselekedett, nem lehetett jóhiszemű, ezért az elkövetett bűncselekmény ez időtől sikkasztásként is értékelendő.

Két bűncselekményt követett el

A törvényszék a másodfokú eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy a járásbíróság az ügy érdemét érintően helyesen foglalt állást a vádlott büntetőjogi felelősségének megítélésében, ugyanakkor a jogi minősítés kapcsán részben tévedett. Ennek alapján mondta ki a vádlottat két vagyon elleni bűncselekményben is bűnösnek. A halmazati büntetési szabályok alkalmazásával a cselekmény súlyához és az alanyi bűnfelelősséghez igazodó, az enyhítő körülmények túlsúlyát megfelelően figyelembe vevő, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását ítélte meg, egyezően a járásbírósággal. A vádlottal szemben azonban a bűnösségi kör bővülése nyomán szükségesnek mutatkozott e szabadságvesztés tartamának és próbaidejének súlyosítása. A kártérítés összegét nem euróban, hanem forintban állapították meg.

Borítóképünk illusztráció