Áldozattá, de könnyen elkövetővé is válhatunk a neten

A virtuális és a valós térben elkövetett zaklatás között törvényi szempontból nincs különbség. Ahogy az elkövetési magatartások, úgy a büntetési tétel is mindkét esetben azonos – tájékoztatott Huszti Gábor rendőr őrnagy.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályának vezetője kérdésünkre tudatta, 2019-ben a megyében 164 zaklatási ügyben folyt eljárás, ebből 9 volt online zaklatási ügy. Tavaly összesen 233 zaklatásos ügy történt, amelyből 18 történt online. Az idei bűnügyi adatokat megosztva elmondta, az év eddig eltelt időszakában összesen 181 esetben indult eljárás zaklatás miatt Tolnában. Hozzátette, ezen ügyek kevesebb, mint 10%-a történt az online térben.

Kiemelte, jelentős látenciával kell számolni, ugyanis a zaklatások esetében a rendőrség a sértett akarata alapján indítja meg az eljárást. Márpedig – részben az eljárási terhek miatt – a sértettek sokszor nem tesznek jelzést a hatóságok felé, nem kérik az eljárás megindítását. Hangsúlyozta, emiatt az eljárási adatok nem tükrözik pontosan a jelenség mértékét.

Gyakorinak számít, hogy párkapcsolat végén vagy a szakítást követő időszakban történik a zaklatás. Az esetek többségében egyébként is személyesen ismeri egymást az elkövető és az áldozat. A köztük kialakult konfliktus részeként terjed ki a különböző internetes felületekre a zaklatás, mely sok esetben valamely más jogsértéssel, például testi sértéssel együtt valósul meg.

Míg a személyközi kapcsolatok alapján kialakult konfliktusos helyzetek inkább a felnőttekre jellemzők, az internetes bántalmazás, vagyis az úgynevezett „cyberbullying” a fiatalokat érinti – osztotta meg Huszti Gábor.

Az alosztályvezető ugyanakkor figyelmeztet, bárki lehet internetes zaklatás áldozata, ahogy elkövető is bárkiből lehet. Utóbbiak gyakran nincsenek is tudatában annak, hogy tettükkel bűncselekményi kategóriát merítenek ki, ám ez nem mentesíti őket a következmények alól.

Bármelyik internetalapú kommunikációs csatorna alkalmas lehet arra, hogy felhasználásával zaklatást kövessenek el. Az elektronikus levelezőrendszerek, vagy a Messenger, az Instagram mellett, a játékkonzolokhoz tartozó online csoportok is teret biztosíthatnak a zaklatóknak.

A zaklatások elkövetői – feljelentés esetén – jó eséllyel számíthatnak arra, hogy a rendőrség a nyomukra akad. Egyrészt, mert a zaklatások miatt indult eljárások túlnyomó többségében már a feljelentéskor ismert az elkövető személye.

Ám, ha ismeretlen személlyel szemben indul a nyomozás, akkor is nagy az esély arra, hogy az internetes kommunikáció alapján a nyomozók megtalálják az elkövetőt. Ugyanis, bár a virtuális térben látszólag könnyen „arctalanná” alakítható kommunikáció, ez valójában nem igaz – fogalmazott Huszti Gábor. Ennek kapcsán figyelmeztetett, mindenki jól gondolja meg, hogy mit tesz az internetes közösségi felületeken. Hiszen cselekedeteinkért ezek használata során is felelősséggel tartozunk.

Nem csak az áldozattá-, de az elkövetővé való válás tekintetében is fontos, hogy mindenki felelősséggel használja az internetet. Az alosztályvezető azt javasolja, hogy amikor az interneten másokkal kommunikálunk, akkor is gondoljunk arra, hogy mi az, amit a való életben megengednénk maguknak. Ugyanis a törvény akkor is vonatkozik ránk, amikor az interneten lépünk kapcsolatba másokkal.

Akit pedig az online térben zaklatnak az, szüntesse meg a kapcsolatot a zaklatóval, mentse el a beszélgetést és ha szükséges, forduljon a rendőrséghez – mondta Huszti Gábor.

Az alosztályvezető zárásként azt tanácsolta azoknak, akik valamilyen okból nem akarnak feljelentést tenni, hogy kérjenek segítséget egy-egy baráttól, rokontól. Szavai szerint mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy a helyzetből kilépjen.

Zaklatást sokféle módon lehet elkövetni

Aki, mást megfélemlít, magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozik, rendszeresen vagy tartósan háborgat, zaklatást követ el.

Éppen így zaklatásnak minősül, ha valaki félelemkeltés céljából mást, vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.

Súlyosabb bűncselekményről beszélünk és magasabb a büntetési tétel, ha az elkövető a zaklatást házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követik el.

A Büntető törvénykönyv alapján alapesetben 1 évig, súlyosabb esetben 2, vagy akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki ilyen cselekményt követ el.

Borítóképünk illusztráció