Olcsó üzemanyagot ígértek, végül nem kaptak semmit a vásárlók

A másodfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2023. december 7-én tartott nyilvános ülésén – megváltoztatva a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, súlyosítva a kiszabott büntetést – 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte jogerősen azt a negyvenes évei elején járó mohácsi férfit, az ügy I. rendű vádlottját, aki két társával, köztük a nagykorú fiával, az ügy II. rendű vádlottjával jogtalan haszonszerzés végett olcsó üzemanyag ígéretével több személyt ejtett tévedésbe és csalt ki pénzt a sértettektől. A vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra – derült ki a Szekszárdi Törvényszék közleményéből.

Az elsőfokú ítélet tényállás szerint I. rendű vádlott 2022. április és május hónapban összesen négy sértettet keresett fel azzal a valótlan állítással, hogy egy üzemanyag töltőállomáson dolgozik és nagyobb mennyiségű gázolajat jóval a hatósági ár alatt tudna értékesíteni. Mivel a sértetteteket érdekelte a dolog, így megállapodtak a vádlottal abban, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyag vásárolnak tőle. Az I. rendű vádlott közölte, hogy a készpénzt személyesen kell átadniuk, majd ezt követően fogják az üzemanyagot a címükre szállítani. A vádlott kérésének az egyik sértett nem tett eleget, ragaszkodott ugyanis hozzá, hogy először szállítsák ki a gázolajat, majd azt követően hajlandó azt kifizetni. 

A másik három sértett azonban az I. rendű vádlott kérésének eleget tett és a megadott címre vitték az ígért üzemanyag vételárát. Ekkor a közelben várakozó I. rendű vádlott telefonon arról tájékoztatta őket, hogy a pénzért nem ő, hanem az egyik alkalmazottja megy el. A készpénzt így minden alkalommal a II. rendű vádlott vette át a sértettektől, majd az I. rendű vádlottal együtt távoztak a helyszínről. A sértettek az üzemanyagot nem kapták meg. Az I. és II. rendű vádlott cselekményeikkel több mint 1.000.000 forint kárt okoztak a sértetteknek. 

I. és III. rendű vádlottak egy internetes közösségi oldalon hirdetést tettek közzé, amelyben egy magas nyomású szivattyút kínáltak megvételre. Az I. és III. rendű vádlottak 2022. június 25-én jogtalan haszonszerzési szándékkal felkeresték a sértettet, akit érdekelt a termék, ezért egy személyes találkozót beszéltek meg Kaposváron. A megbeszélt időpontban az I. rendű vádlott a helyszín közelében várakozott, a III. rendű vádlott pedig beszállt a sértett autójába, és azt mondta, hogy a szivattyút nemsokára a helyszínre szállítják. A sértett a 400.000 forint készpénzt jóhiszeműen átadta a III. rendű vádlottnak. Ezt követően a III. rendű vádlott kiszállt az autóból, majd az I. rendű vádlottal együtt távoztak. A bűncselekménnyel 400.000 forint kárt okoztak a sértettnek.

A járásbíróság 5 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismerő, a tárgyaláshoz való jogáról lemondó I. rendű vádlottat 1 év börtönbüntetésre és 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette, II. rendű vádlottal szemben 150 óra közérdekű munkát és 300.000 forint pénzbüntetést, míg III. rendű vádlottal szemben 90 óra közérdekű munkát és 150.000 forint pénzbüntetést szabott ki. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség I. rendű vádlott terhére, a büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést.

A törvényszék a fellebbviteli eljárás során a szankció meghatározása körében súlyosító körülményként nagyobb nyomatékkal értékelte azt a tényt, hogy I. rendű vádlott büntetett előéletű, speciális bűnismétlőnek tekinthető, továbbá a társas elkövetés során ő volt az értelmi szerző, a bűncselekmény kitalálója, ráadásul a megvalósításhoz kihasználva a szülő-gyerek viszonyt saját fiát is felhasználta, továbbá az okozott kár sem térült meg. 

Mindezen súlyosító tényezők az egyébként megfelelően feltárt enyhítő körülményekkel (beismerés, megbánás, kiskorú gyermek eltartása, törekvés a helyes életvezetésre) szemben is egy, az elsőfokon kiszabotthoz képest szigorúbb büntetést indokoltak, amely egyben a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez képest arányosnak, a társadalmi és az egyéni bűnmegelőzési szempontok érvényre juttatása érdekében szükségesnek és célravezetőnek mutatkozik. 

A másodfokon eljáró törvényszék a szabadságvesztés tartamát ugyan érintetlenül hagyta, de a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezést mellőzte, így a férfit letöltendő börtönbüntetésre ítélték.