Legyen a zene a gyermekeké is

László Virág gyermek kora óta foglalkozik zenével. Az óvodai énekléssel kezdődött a vonzalom, később zeneiskolai tanulmányai alatt már furulyázott és fuvolázott. Tudatosan készült a pályára, a zeneművészeti főiskolán szerzett művészdiplomát. Most egy pécsi zeneiskolában tanít, mellette pedig Ringató foglalkozásokat tart Bonyhádon, Szekszárdon, Sióagárdon, Nagykozáron és Pécsett. Elhivatottan mesélt arról, milyen fontos szerepet tölt be a zene az emberek életében, és milyen jótékony hatása van, ha már gyermekkorban szerves része a mindennapoknak. A zene által ugyanis számos képesség fejleszthető, köztük a zenei hallás, a mozgáskoordináció, a nyelvi- és a szociális kompetenciák.

A Ringató foglalkozások célja, hogy mintát adjanak a szülőknek a kisgyermekkori zenei nevelés lehetőségeiről, amit aztán a családban folytathatnak. Az a legjobb, ha már magzati korban hallanak énekhangot a gyerekek. Három éves korig a picik nagyon fogékonyak, bármit képesek megjegyezni, elképesztő ahogy egy kétéves több versszakos mondókát szaval, amit talán egyszer-kétszer hallott.

– Fontos a szülők nyitottsága. Merjék használni saját hangjukat, teljesen mindegy hogyan szól, a lényeg, hogy belülről jön, amit a gyerekek is megéreznek. A másik jelentős dolog, hogy otthon is használják, énekeljék, játsszák azokat a játékokat és dalokat, melyeket a foglalkozásokon elsajátítottak. Az énekszó, az ölbéli játékok alkalmával olyan mély kapcsolatot alakíthatunk ki gyermekünkkel, amikre más tevékenység nem ad lehetőséget – mondta László Virág.

Nem várnak el a gyermekektől produkciót, lehet akár anya ölébe ülni vagy elmászkálni onnan, hiszen a zenei fejlesztés magától megtörténik. A lényeg az egymásra figyelés, a szeretet kifejezése, és az, hogy értékes zenei ingerekkel veszik körül a babákat. Körben ülnek a szőnyegen, Virág kezében fuvola vagy gitár, és közösen énekelnek, mondókáznak. Minden korosztály máshogy reagál a hallottakra. A hordozóban fekvő csecsemők csak hallgatják a külvilág zajait, és próbálják magukba szívni az értékes hanganyagot, a nagyobb gyermekeken pedig már jól látszanak az érzelmek. Ők már be is csatlakoznak a játékos foglalkozásokba, maguk főzik a borsót, vagy ültetik a bazsarózsát saját kis tenyereikbe, sokszor édesanyjukéba.

– Mi magyarok szerencsések vagyunk, hiszen Kodály Zoltán, Bartók Béla és még sokan mások csokorba gyűjtöttek több ezer népdalt, léteznek Kodály dallamaira írt Weöres Sándor, Csukás István szövegek, gyermekdalok és népi mondókák. Ezek által ízlelgethetik a csöppségek a magyar kultúrát, nyelvünk szépségeit. Én azt sem tartom rossznak, ha rock vagy más zenei műfajjal találkoznak a gyerekek, hiszen minél szélesebb a paletta annál színesebb egyéniségek születnek, de a lényeg, hogy olyan értékes hanganyaggal is találkozzon, ami az ő korosztályának megfelelő, és azt tudja kamatoztatni a későbbiekben – mondta a foglalkozásvezető.

László Virág szerint, a mai felgyorsult világban, nem az a lényeg, hogy a gyerekeket elzárjuk a technikai fejlődés elől, hanem az, hogy a szülők megtalálják a gyermeknevelésben az egyensúlyt: – Azt látom, hogy van egy olyan szülői réteg, akiknek fontos a közösségi élmény is, az élő énekszó, a magyar kultúra értékeinek átadása. A lényeg megtalálni a fejlődő világ és a hagyományos nevelés közti egészséges utat. Kodály szavaival élve: „Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.”