A múlttal és jelennel ismerkedtek a kölesdiek

Mint azt Vargáné Kisfalvi Erzsébettől, a kozeleti.hu szerkesztőjétől megtudtuk, a csoport először a hidasi tájházat látogatta meg, ahol a gyűjtemény létrehozója, Videcz Ferencné mutatta be a 19. században épült háromosztatú, gerendavázas német házat. Az első, tisztaszobába a székelyek tárgyai, vetett ágy, bölcső, könyvek, iratok, tulipános láda, a betlehemezés kellékei, ingek kerültek.

Az épület hátsó földes szobája a német emlékeket mutatja be. Ágyat, falvédőket, felsőruhákat, tintatartót, felvetett szövőszéket, könyveket, vekkert is láttak a kölesdiek. A gyűjtemény nagyobb részét az iskola honismereti szakkörének tagjai gyűjtötték.

A konyhában a rakott tűzhely a falon átbújtatva a szobát fűtő kályhában folytatódik. A konyha felszerelése a kornak megfelelő edényekből és eszközökből ad ízelítőt. Megnézték a kamra gazdasági eszközeit, és az udvar építményeit is. Hidason a polgármesteri hivatal emeletén a falu nagyjai közül emlékszobát kapott kardosvaszkói Kardos Kálmán aranykoszorús vitéz, Baranya vármegye és Pécs főispánja, országgyűlési képviselő.

Az út következő állomása Bonyhád volt, itt a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanárai fogadták a kirándulókat. Az iskola múltjának és jelenének megismerése után a felújított, csodaszép füvészkertben sétáltak a látogatók.

A Völgység Múzeumban az igazgató kalauzolta a csapatot. Betekinthettek a középkori templomok, völgységi várak, templomfeltárások, a váraljai Várfő régészeti leleteibe, szó esett Máré, Réka, a szászvári és mecseknádasdi várakról. Külön termekben a szőlőművelés, a bonyhádi nyomdák, a kovácsműhely emlékei után végül az Apponyi szalon következett.