Ez már igazi hazai dinnye, ízletesebb az importnál

Június 25-ére beérett a magyar görögdinnye, úgy ahogy azt három héttel ezelőtt ígértük, mondta Göcző Mátyás, a magyar dinnyeszövetség elnöke, aki Medgyesegyházán maga is dinnyetermelő. Ahogy a múlt hét végén a határt járta látta, hogy a gazdák szedik, válogatják a földeken a dinnyéiket.

A felvásárlási árak most alakulnak, még az importból származó dinnyék uralják ugyan a piacot, de a termelők bíznak abban, hogy hamarosan az üzletláncok polcain is magyar termék lesz. A gazdálkodók most úgy kalkulálnak, hogy a szezon elején még tartani tudják a százötven forintos kilónkénti árat. Már az is eredmény, hogy a tavalyi évhez képest nem csökkent a termelők száma és a termőterület nagysága sem. Az országban egyébként Medgyesegyházán van a legtöbb dinnyés terület.

Két hete árulnak már magyar dinnyét Szekszárd határában, a főút mellett, mondta Sőt Mihály kereskedő. Kezdetben fóliasátor alatt érlelt dinnyét, de pár napja már szabadföldit is kínálnak. Nagyon jó a minősége, zamatos, édes, aki kéri annak felvágják, meglékelik. A vásárlók elégedettek, visszajárnak hozzájuk. Ők Tengelicről, illetve Szedresről, közvetlenül a termelőktől hozzák az árut. Ami pedig az árakat illeti, a tavalyihoz képest olcsóbban indult a szezon, ami a vásárlóknak kedvez, a termelőknek kevésbé.

Bogdán János szedresi dinnyetermelő, – aki az országos dinnyetermelők egyesületének is az elnökségi tagja – szerint valóban megjelent az üzletekben, piacokon a hazai dinnye, de még nagyon kell válogatni, melyik érett. Május végén, amikor szinte kánikulai meleg volt heteken keresztül, még joggal gondolták, hogy beérik június végére a hazai dinnye. Az elmúlt hetekben – Medárd után – azonban két hideghullámon is túl vagyunk, amikor hajnalban nyolc-kilenc fokra hűlt le a levegő és napközben sem volt forróság. Ez nem kedvez a dinnye érésének, így egy kicsit lelassult az érési folyamat.

A szabadföldi termőhelyeken válogatni kell a dinnyék közül. Az esőből is elég lenne már, tette hozzá a termelő. A beszállítók száz-százötven forint körüli kilós áron veszik át a termelőktől a dinnyét, amiből kétszáznegyven forint körüli összeg lesz a kereskedőknél. Az áruházláncok vezetői korábban azt ígérték, az import helyett száz forint körüli áron veszik át a hazai termelőktől a dinnyét. Hamarosan kiderül, tartják-e a szavukat.

Bogdán János elmondta, a legutóbbi országos elnökségi ülésen az agrárkamara támogatásával felmerült, hogy a települések határában termelői-értékesítési pultokat jelölnének ki, ahol közvetlenül a termelőktől vásárolhatnának dinnyét az emberek. Mindez szigorúan ellenőrzött körülmények között történne, vagyis a falugazdászok, a Nébih munkatársai is felügyelnék az értékesítést.

Sokan felhagytak a megyében a termeléssel

A megyei dinnyetermesztők sok mindent megéltek az elmúlt évtizedekben: értékesítési válságot, jégverést, szárazságot, a görög-olasz-spanyol import árletörő hatását. Valaha több száz hektáron termelték a dinnyét, amely több tucat családnak nyújtott megélhetést, főleg Paks, Szedres, Tengelic környékén. Ám néhány egymást követő évben rossz szériába kerültek, a ráfizetéses termelés más útra terelte a gazdálkodókat. Az országban tavaly ötezer-ötszázötven hektáron termeltek dinnyét, a legnagyobb terület Dél-Békésben található, emellett a szabolcsi, a hajdúsági, a hevesi, a jászsági és az ormánsági területek jelentősek még. A felvásárlási árak évek óta alig emelkedtek. A termelési költség másfél millió forint körül alakul hektáronként.