Sok megy el húsra, élelemre a fizetésből

Tavaly a magyar lakosság egy főre jutó havi összes kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt, ami a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A számok nem változnak Tolna megyére vetítve sem. A kiadások növekedését elősegítette a keresetek 12,9 százalékos átlagos emelkedése.

Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások alapján 2017-ben a legtöbbet, átlagosan 22,5 ezer forintot (az előző évinél 2101 forinttal többet) élelmiszerekre és alkoholmentes italokra,17,5 ezer forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, 8984 forintot közlekedésre költött a lakosság. Hírközlésre havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok.

Az egy főre vetített átlagok azonban nem mindig tükrözik hűen a valóságot, hiszen egy többgyerekes családban a bevételnél csak a két szülő számít, jó esetben, de a kiadásnál a gyerekek is viszik a pénzt. Jobban oda kell figyelni mire költenek, hogy a hónap végén is jusson élelmiszerre és más szükséges dolgokra.

A négy gyermekes, bátaszéki Takács Judit szerint, némi odafigyeléssel akár több tízezer forint is megspórolható. A tudatosság része, hogy okosabban költünk, azaz jobban tájékozódunk az egyes termékek árát, minőségét illetően. – Az én módszerem a következő: vezetek egy füzetet, melybe írom a havi kiadásokat, bevételeket. Általában diszkont élelmiszer áruházban vásárolok havonta kétszer. Csak azt veszem, ami ott olcsóbb, általában hazai terméket. Mindig van egy listám, és csak az kerül a kosaramba, ami azon szerepel. Sosem veszek kész pizzát, süteményt, befőttet, ezeket mind elkészítem. Ahogy szezonja van, bodza szörpöt, lekvárt, savanyúságot készítek, a fagyasztóm tele van zöldségekkel. Húst egy héten csak kétszer eszünk, helyette főzeléket, tésztás és zöldséges ételeket készítek a családnak. Mosásnál mindig figyelek arra, hogy a gép tele legyen, ne használjak túl sok mosóport, öblítőt, csak annyit, amennyi kell. A takarításnál jó szolgálatot tesz az ecet, a szódabikarbóna, nem kell a drága tisztítószer. A villanykörtéket mindenhol energiatakarékosra cseréltük. A gyerekek is figyelnek rá, ha nem használják a számítógépet, akkor azt kikapcsolják, ugyanígy figyelünk arra, hogy fölöslegesen sehol ne égjen a villanykörte. Télen a fűtés napközben, ha nem vagyunk otthon, csak minimumon megy, akárcsak éjszaka.

Élelmiszerre ők is sokat költenek, a tudatosságuk ellenére. A statisztikai hivatal adatai szerint az élelmiszer főcsoporton belül a legnagyobb arányt, 27,6 százalékot a hús és húskészítmények képviselték, a rájuk fordított egy főre jutó 6216 forintos havi átlagos összeg 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A húsfélék ára összességében nem csökkent (sőt átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett), viszont a baromfihús ára – a baromfitermékek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkenése miatt – 14,8 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi adatai alapján a háztartások havonta fejenként öt kilogramm húst, szalámit és felvágottat vásároltak, hasonlóan az előző évhez.

Nagy a különbség a családok között

A KSH az alsó és a felső jövedelmi ötödben is felmérte a háztartások fogyasztását. Az adatok alapján kiderült, hogy tovább nőtt a különbség a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő családok között az elmúlt egy esztendő során. Ezt az is mutatja, hogy az alsó jövedelmi ötödben a fogyasztás sokkal nagyobb mértékben, több mint öt százalékkal csökkent, míg a legfelső ötödben nőtt. Az alsó jövedelmi ötödben élők kiadásaik hetven százalékát fordítják a létfenntartáshoz szükséges alapszükségleteik kielégítésére, vagyis élelmezésre és lakásfenntartásra. A legjobb anyagi körülmények között élőknél ez, csak mintegy negyvenhárom százalék volt. A vásárlások sorában változtatlanul népszerűek a szórakoztató elektronikai eszközök, 5,6 százalékponttal nőtt a plazma- és az LCD-televízióval való ellátottság.