Ácsnak született, 48 éve, tanulókora óta tetőn van

Tetszetős fakorlát szegélyezi a teraszt. A fölötte lévő tetőt természetesen fagerendák tartják. A tetőtérből egy remek kis faerkélyre lehet kilépni. S a díjnyertes mestermunka maga a tető, korszerű szigetelő és szellőztető rendszerével, minőségi cserepeivel és hófogóival.

Most a szekszárdi telephelyén felépített saját házával nyert harmadik díjat egy országos versenyen Bartis László ácsmester. Szaporodnak a serlegei, oklevelei. Hazai szakmai megmérettetéseken már többször ítélték neki a legjobbnak járó elismerést, de nyert nemzetközi ácsversenyt is, 2004-ben, Szlovéniában.

Nem úgy kell elképzelni az ácsversenyt, mint egy őrjöngő főzőműsort, hogy nekiállnak az aspiránsok időre tetőt építeni a zsűri előtt. A döntés a kész munkákról beküldött fotók alapján születik. Bartis Lászlónak rengeteg szép, kész munkája van megyeszerte, országszerte.

– Lehet, hogy furcsán hangzik – mondja –, de szerintem ácsnak születni kell. Erdélyi a családom, a fához való kötődést a zsigereimben hordom. Szeretem a szakmámat, néha műszaki vezetésre, oktatásra, mestervizsga-bizottsági tagságra is felkérnek, de nem az irányítás boldogít igazán, hanem, ha megfoghatom a szerszámot. Én tanulókorom óta, negyvennyolc éve a tetőn vagyok.

Van persze hátránya is a tetőn való tartózkodásnak, főleg most, kánikula idején. Az ács nem húzódhat árnyékba. Zsindelyt nem is lehet rakni ilyenkor napközben, csak hajnalban vagy este. A cserép, a fémlemez nyolcvan fokra is képes felmelegedni. De télen sem könnyű a tetőfedő sorsa. A hideg elől, a szél elől sem bújhat el.

– Ezért választja kevés fiatal ezt a szakmát – állapítja meg. – Nekem is van négy gyerekem, közülük három fiú. Kettő még el-eljár velem besegíteni, de egyik sem tervezi, hogy hosszabb távon ács marad. Magasban dolgozni, cipekedni, számolni, odafigyelni a méretezésre, küzdeni a szélsőséges időjárással, nem egy laza meló. Nekem viszont örömet okoz. A díjazás is jól esik, de az az alapelvem, hogy nem az okleveleket kell mutogatni, hanem a tetőket. A munkában kell jeleskedni, az igazolja, hogy kik is vagyunk.

Elismert mester

Bartis László Mohácson született, 1956-ban. Ács-állványozó szakmunkás-bizonyítványt 1973-ban szerzett, mestervizsgát 1998-ban tett. Házasságából négy gyermeke született. Szakmunkástanulóként a TÁÉV-nél dolgozott (1970-73), majd a TOTÉV-hez került (1974–81). Pályafutását a Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezetnél (1981–84), aztán az Átrium Gmk-nál (1984–88) folytatta. Egyéni vállalkozását 1991-ben indította. Munkáját szakmai sikerek, elismerések kísérik. Kedvelt szabadidős tevékenysége az utazás, a természetjárás, az olvasás és a zenehallgatás.