Kevés a dolgos kéz, akadozik a szüret emiatt

Országosan nyolcvanezer, de Tolna megyéből is több ezer idénymunkás hiányzik a gyümölcsösökből, a szüretnél, illetve a paprikaföldekről. A szakmai szervezetek szerint a nyugati vendégmunka, valamint a közmunka miatt nem lehet megfelelően képzett embereket találni, ugyanis nem mindenki alkalmas a mezőgazdasági munkára, egy jó szedő felér egy szakmunkással.

Egyik nap még jönnek, a másik nap se szó, se beszéd nem jönnek az emberek, pedig a szürettel nem lehet már várni, panaszkodott Hujber András bátaszéki gazdálkodó. Sajnos – tisztelet a kivételnek – az idénymunkások többségére, ha egy kis pénze összejött, akkor már nem biztos, hogy a következő napon is lehet számítani. Szerencsére vannak kivételek, de ők inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak, zömében nyugdíjasok, még fix bevételük is van, ennek ellenére még akad köztük több is, aki valamilyen cél miatt – új televízió, karácsonyra gyűjtés, egy kis plusz pénz az unokának – nap mint nap eljár szüretelni.

A szekszárdi Czink János kertészmérnöknek több település határában is van szőlőültetvénye a borvidéken. Mint mondta, a korábbi években nem volt gondja az idénymunkások számával, de tavaly már egyszerűen eltűntek az emberek. Megkezdődött a szüret és lasszóval kell fogni a jó munkást, de még kevésbé jót sem lehet találni. Véleménye szerint, egy részük valóban elmehetett külföldre dolgozni (Burgenlandban is keresik a szüretelőket), de sok embert felszippantottak az autópálya környékét rendben tartó vállalkozók is, sokakat lekötnek az önkormányzatok közfoglalkoztatottként, illetve az erdészeteken is dolgoznak. Czink János szerint, a gazdák arra kényszerülnek, hogy gépesítsenek, ami a szőlőnél egyszerű megoldás, hiszen feltalálták már a szőlőkombájnt, de a gyümölcsösökben már bonyolultabb a helyzet.

Az egyik almatermelő gazda elmondta, viszonylag állandó brigáddal végezte eddig a szedést, de évről évre csökkent a jelentkezők száma. Míg öt éve harmincöten is voltak a brigádban, mára tizenketten maradtak. Akik maradtak, azok is idősebbek és egyikőjük sem egészséges, bár szívesen jönnek dolgozni, de valójában nem igazán terhelhetők. Naponta négyezer-négyezerötszáz forintot fizetnek nekik, (de ehhez jön még az adóhivatalhoz való bejelentés utáni ötszáz forint, személyenként), de van ahol teljesítmény alapján fizetnek, nem napidíjat. Ilyenkor lemérik és jelölik a teleszedett ládákat. Van, aki a hétezer forintot, de van, aki ennek csak a felét keresi meg. Ugyanakkor az alma kilójáért alig adnak valamit a feldolgozók.

– A munka menetét gyakran felborítja az időjárás, bejön egy pár napos eső, és mire folytatni tudnánk a munkát, kiderül, hogy a létszám a felére csökkent – mondta Csapó Vince szekszárdi szőlőtermelő. Ha leáll a munka, szétesik a brigád. Van, aki azért nem jön, mert elment máshová, van, aki úgy gondolja, pihen még egy kicsit. Nem lehet megmondani, hány emberre lehet számítani mondjuk egy hét múlva. Így pedig nagyon nehéz szüretelni.

Feketén, bejelentés nélkül nem éri meg foglalkoztatni

– Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz, hívta fel a figyelmet Mózsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtószóvivője.

A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat, és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is. Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár. Az adóhivatal évek óta rendszeresen ellenőrzi a munkáltatókat. Az adózásról szóló törvény szerint ugyanis: „Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.” Tavaly Tolna megyében ötszázharmincnégy foglalkoztatotti ellenőrzést végeztek az adóigazgatóság munkatársai. Az ellenőrzések közel hét százaléka (harminchat) zárult a foglalkoztatóra vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásával.