A szeretet volt a kincsük a szőlőhegyieknek

Az egyre fogyó Medina-szőlőhegyi maréknyi kis csapat úgy gondolta, hogy ellátogat szülőfödjének kicsiny kis kápolnájába. Tették ezt azért, hogy katolikus szentmisén találkozhassanak azokkal, akik valamikor ennek a tisztességet érdemlő kis közösségnek részesei voltak, tudtuk meg Révai Lilla Irén kulturális közösségfejlesztő mentortól.

A kápolna kis harangja nemcsak a menny Istenének játszotta csodálatos dallamát, hanem misére hívta a híveket, hiszen Bíró László tábori püspök hirdette az Igét.

A mise első perceiben megemlékeztek azokról a régi Medina-szőlőhegyi búcsúkról, amikor az egész család szeretetben volt együtt. Igazi ünnep volt ez mindig.

Bakó György, a helyi program szervezője szeretett édesanyja köszöntőjét is elmondta, amit egykor Bíró László püspök tiszteletére írt. Különös, hogy ez a drága édesanya esküdött először ebben a kápolnában. A püspök igazi csodának tartja, hogy a beszolgáltatások embertelen korszakában a Medina-szőlőhegyiek kápolnát építettek, hogy méltó helyen dicsérhessék és áldhassák Teremtőjüket. A püspök úr is szívesen és méltón emlékezett az egykori papokra, tanítókra, az ősökre, a harangozókra és a kápolna terítőjének készítőjére is. Ők még számontartották egymást. Igemagyarázatában párhuzamot vont a babiloni fogságban élt, Isten hűségéhez ragaszkodó zsidóság és a Medina-szőlőhegyi misén megjelentek élő hite között. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a múlt, hanem annak továbbadása is felbecsülhetetlen érték, amely ma is feladat.