Néhány éven belül a mentális betegség lesz a listavezető

– A modern társadalom velejárója a „modern”, pszichés betegségek megjelenése?

– Sajnos igen – mondja dr. Kertész Ágnes. – A szenvedélybeteg spektrum nagyon kiszélesedett. A szerhasználat mellett megjelent az internetfüggőség, telefonfüggőség.

– A problémákban érintettek korosztálya?

– Egyre fiatalabb. Az internetfüggőség és a szerhasználat már a tizenkét–tizennégy évesek között is gyakori.

– Milyen esélyei vannak a gyógyulásnak?

– Nehéz a dolgunk, mert az egyik legnagyobb probléma, hogy a szenvedélybetegek túlnyomó többségénél nincs betegségbelátás. Volt Szekszárdon 2014-ben egy komoly felmérés a tizenhat évesek között. Kiderült, hogy a gyerekek hat–kilenc órát töltenek számítógép előtt, de akad, aki tizenkettőt. Megy az arctalan kapcsolattartás, a valódi barátaikat elvesztik. A számítógép rabjává válnak, nem esznek, nem isznak, képtelenek teljesíteni az iskolában. Testi problémák is jelentkezhetnek. S megvonás esetén hosszas kezelésre van szükség.

–Minden esetben szükség van gyógyszerre?

– Ez esetenként más és más. Komoly feszültség, zavartság, alvászavar jelentkezhet a megvonáskor. Előtérben a viselkedésterápia van, de sokszor elkerülhetetlen a gyógyszerrel való beavatkozás. A szerhasználóknál viszont mindig kell gyógyszeres segítség.

– Emelkedik a számuk?

– Drámai mértékben. Nagy a nyomás, sok a stressz. A szenvedélybetegség, a szerhasználat, ideértve az alkoholizmust is, a viselkedésfüggőség óriási probléma. Ma egymillió alkoholfüggőt tartanak számon Magyarországon. Betegségbelátásra, gyógyulni vágyásra, motiváltságra volna szükség. De ez az esetek jelentős részében nincs meg. Krízishelyzetben azonban elérkezhet az „igaz pillanat”, amikor veszélybe kerül a munkahely, a család, az egészség; vállalják, hogy szakemberhez fordulnak. Mindenesetre beszédes adat a WHO előrejelzése, miszerint 2020-ra a mentális zavarokban szenvedők száma lesz a legmagasabb a világon.

– Van elég képzett szakember mindehhez?

– Jóval több kellene. De az adott helyzetből kihoztuk, amit lehetett. A hét év alatt, amióta Szekszárdon dolgozom, sok változás történt. Ambulanciát, különféle csoportokat, rehabilitációs részlegeket, nappali szanatóriumi ellátást indítottunk. Olyan modellekkel dolgozunk, amelyeknek köszönhetően kijelenthető, hogy terápiás szempontból az ország vezető pszichiátriai osztályai közé tartozunk.

– Mi kellene még?

– Mindenekelőtt egy krízisambulancia az öngyilkosságot megkísérlők ellátásának javítására. Mérgezéses, fulladásos, önsértéses beteg még ma is heti három-négy kerül hozzánk. Miközben 2010-től több mint harminc százalékkal csökkent a befejezett öngyilkosságok száma az országban, s ugyanúgy a megyében is.

Krízisambulanciára is szükség lenne

Dr. Kertész Ágnes Pécsen szerzett orvosi diplomát 1989-ben. Dolgozni Zalaegerszegen kezdett, aztán Szigetvárra került, és 2011-től a Tolna Megyei Balassa János Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. Pszichiátria, pszichiátriai rehabilitáció és addiktológia (szenvedélybetegek kezelése) szakvizsgát tett. Fontosnak tartja, hogy a betegek személyre szabott segítséget kapjanak, s ha lehet, a családtagok is vegyenek részt a gyógyulás elősegítésében. Kapcsolatot épít a doktornő által vezetett osztály a különböző szervezetekkel, egyrészt szakmai, másrészt ismeretterjesztő célból. Ilyen a Rév szolgálat, a zsibriki rehabilitációs intézet és a szekszárdi Mentálhigiénés Műhely. További tervei is vannak. Mindenekelőtt szeretné, ha Szekszárdon is működhetne mihamarabb krízisambulancia.