A gyógyító orvosok munkáját segítik szövettani diagnózissal

Dr. Cifra János, a Tolna Megyei Balassa János Kórház főorvosa hétfőn tartott előadást a Babits Mihály Kulturális Központban „A modern patológia szerepe a daganatos betegségek diagnózisában és kezelésében” címmel, a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezetének meghívására. A rákbetegségek számtalan típusa a mai napig veszélyt jelent minden emberre, előfordulásuk gyakori, és sajnos elmondható, hogy ahány daganatfajta létezik, legalább annyi jellemző ok van a háttérben.

Dr. Cifra János lapunknak elmondta, hogy az előadást azért is vállalta, mert fel szeretné hívni a figyelmet: patológiai osztályukon az esetek 80 százalékában leginkább szövettani és citológiai vizsgálatokat végeznek, az öt-hat órán keresztül is eltartó boncolási tevékenységek pedig a különféle képalkotó diagnosztikai eszközök – mint például a röntgen-, a CT-, az MRI-, az ultrahangvizsgálat – fejlődésének köszönhetően egyre inkább háttérbe szorulnak. Tehát több esély van a gyó-

gyulásra.

A citológiai vizsgálatok jelentőségét nem lehet kétségbe vonni, anélkül nem lehetne kiszűrni például daganatok esetében, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, esetleg gyulladásos elváltozásról van-e szó. A citológiai vizsgálatoknál kaparással, aspirációval, azaz felszívással nyernek mintát, amelyet a későbbiek során bevizsgálnak, az eltávolított sejtet, szövetmintákat pedig a tárgylemezre helyezik, valamint a megfelelő festési eljárások után mikroszkóp segítségével patológus szakember vizsgálja és leletezi. Az elváltozásokat századmilliméter pontossággal mérik, a szövettani típusukat is feltüntetik rajta, például kevesen tudják, hogy a hasnyálmirigynek 26, míg a mellráknak 40 altípusa van, azok felismerése pedig fontos adat a szakembereknek. A vastagbél daganatok 80-90 százalékára jellemző, hogy a nyálkahártyában kezdődő sejtosztódással alakulnak ki, amelyek kiterjedése egy idő után megnövekszik, és létrejön az úgynevezett polip. Ebben alakul ki a későbbiek során a daganat, amely növekedésével elpusztítja a polipot, s végül belenövekszik a vastagbél falába. Ezért fontos, hogy a betegek az első tünetek esetén jelentkezzenek orvosnál, mivel a vastagbélpolipok időben való eltávolításával a vastagbéldaganatok legnagyobb része megelőzhető. Természetesen minden elváltozás esetében nagyon fontos a korai felismerés.

Dr. Cifra János lapunknak elmondta, hogy éves szinten a Tolna Megyei Balassa János Kórház Patológiai Osztályáról 10 ezer esetből körülbelül 22 ezer szövettani diagnózist adnak ki, emellett 15 ezer citológiai vizsgálatot végeznek. A rutin szövettani metszetek elkészülési ideje 24 óra, és ugyan egyre ritkábban jellemző, hogy műtét közben meglepetés éri a sebészt, de tavaly például 20-30 esetben kértek kollégáik fagyasztásos gyors szövettani vizsgálatot. A megbeszélés ilyen esetben telefonon történik, a teljes vizsgálat körülbelül fél órát vesz igénybe.

– A műtét közbeni gyors szövettani vizsgálat jelentősége, hogy egy olyan diagnózist tud adni, amely segíti az orvos kollégák munkáját sürgősségi műtétek esetében, vagy amikor olyan elváltozást találnak a páciensen, amely miatt felmerül, hogy ki kell terjeszteniük a műtétet. Előfordulhat, hogy a műtét során derül ki, hogy daganatra bukkantak, de történhet olyan eset is, amikor rosszindulatú daganatnál nem látszik pontosan az elváltozás széle, ezért a megfelelő kimetszés érdekében az orvos kollégák átküldik hozzánk a mintát egy gyors szövettani vizsgálatra – mondta lapunknak Dr. Cifra János.

Felmerülhet a kérdés, hogy a patológiai osztályuk vizsgálatai, eredményei vajon tudják-e javítani az orvosi eredményeket, képesek-e fejlettebbé tenni a betegellátást.

– Bár folytatunk néha kutatási tevékenységeket, de nem kutató, hanem diagnosztikai osztály vagyunk. Fő feladatunk, hogy a szekszárdi kórház, illetve a megye betegeitől levett minták szövettani diagnózisát adjuk. Az adott páciens betegségét állapítjuk meg, azaz erről tájékoztatjuk a kezelőorvosát, és csak bizonyos esetekben teszünk javaslatot úgymond tudományos kutatásokra.

Egyre kevesebb a boncolás

A Tolna Megyei Balassa János Kórház Patológiai Osztályán a statisztikai adatok szerint a boncolások száma ezer alatt volt.

– Az elmúlt évben körülbelül 600 részleges vagy teljes boncolást végeztünk, amely valószínűleg az idei évben jóval kevesebb lesz. Mindez jó hír a gyógyulni vágyóknak, hiszen a diagnosztika egyre fejlettebbé válik, jóval koraibb stádiumban lehet kiszűrni a daganatos vagy egyéb betegségeket. Az Egészségügyi Törvény előírja, hogy akkor lehet egy elhunyt boncolásától eltekinteni, ha azt a hozzátartozó kéri, valamint a halálához vezető ok teljes körűen tisztázott. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy Tolna megyében, ugyanúgy, ahogy más megyékben, és egyébként világszerte, a szív- és érrendszeri betegségek következtében történik a legtöbb elhalálozás – tájékoztatta lapunkat Dr. Cifra János főorvos.