A magyar, a legrégebbi nyelv Isten nélkül értelmezhetetlen

– Értekezés a magyar nyelvről, annak keresztény szellemiségéről, bölcseletéről és természetismeretéről. Ez egy könyvcím. Illetve egy háromkötetes könyv címe. Hátránya, hogy hosszú, előnye, hogy magáért beszél. De nem nyelvész írta. Honnan jött az ötlet?

– Az interneten keresgéltem – mondja Véghelyi Péter –, és egy Varga Csabával készült interjút találtam. Ő beszélt arról, hogy a magyar nyelvben minden hangnak meghatározott jelentése van. Ez a nyelv nem közmegegyezés tárgya.

– Miért, a többi az?

– A hivatalos, tudományos álláspont szerint igen.

– Amit ön nem fogad el?

– A magyar nyelv vonatkozásában semmiképpen.

– Mi a mestersége?

– Informatikus vagyok, Pakson.

– És hogyan kezdődött a nyelvészkedés?

– Úgy, hogy a nyelvünk egy nagyon logikus rendszer. Mint az informatika. S ha így tekintünk rá, képesek vagyunk az összefüggéseket felismerni. A mai iskolai nyelvtannak nincs köze a valósághoz. Pont a lényeget nem tanítják: az egyes hangok jelentését. Ha az ember tudja ezeket a jelentéseket, nincs szüksége szótárra. A szavak önmagukat körbeírják. Például a tapasztalat szó töve, gyöke a tap. Ellentétpárja a tép. A magyar nyelv dualista. Hangrendváltással ellentétek képezhetők. A t hang egyik jelentése a távolodás: tol, taszigál, tavaly, stb. A p hang pedig felületet jelent. Tehát a tép: két távolodó felület. Ellentéte, a tap: két közeledő felület. Úgy, mint taps, tapad, tapos, stb.

– Ezekre ön mutat rá elsőként?

– Nem, ebben a három könyvben nincs túl sok önálló gondolat. Az eddig megjelent, ilyen tárgyú művek szintézisének tekinthető.

– Mit ért vele? Vagy mi a célja mindezzel?

– Tekinthetjük evangelizációnak, hithirdetésnek is. Katolikus vagyok, járok a pécsi teológiára, és szerkesztek egy kis lapot ott, ahol lakom, a teveli és kisdorogi plébánia részére, Angyalkürt címmel. ­Me­ggyőződésem, hogy a magyar nyelv Isten nélkül értelmezhetetlen. A magyar nyelv: teológia. Ugyanolyan összefüggései vannak, mint a katolikus dogmatikának.

– Mennyi idő alatt született ez a három kötet?

– Nem régen foglalkozom, talán öt-hat éve a XIX. századi akadémiai nyelvészettel. Mielőtt finnugorok lettünk, másként festett ez a tudomány. Czuczor Gergely és Fogarasi János munkásságát, szótárát egyre többen értékelik manapság. Én nem a finnugor elméletnek akartam nekimenni. Az érdekelt, hogy a nyelvünk hogyan működik. Erről szól ez az egész munka. Az első kötet egy nyelvtani bevezető, majdnem száz oldal szól arról, hogy melyik hang, mit jelent. A második kötet tárgya, hogy a filozófiát és a természettudományokat hogyan találjuk meg a nyelvünkben. A harmadik kötetben pedig a bibliai párhuzamokra világítok rá, és nyelvünk erkölcstanát ismertetem.

– A nyelv évszázadok, évezredek során alakult ki. De ön úgy beszél róla, mintha Isten megteremtette volna eleve készre.

– Meggyőződésem, hogy a magyar a legrégebbi nyelv. Az eredeti ősnyelv legtisztább, megmaradt állapota. Amikor még egy nyelv volt a Földön, az a magyarra erőteljesen hasonlított. Itt van például az él szavunk. Ebből ered mindaz, ami a legelső: élen, élet, Él vagy Éli (Isten), elv. És belevethetjük magunkat a rengeteg izgalmas kapcsolódás megfejtésébe.

Az Atya (Él) nevéből képezzük az elv szavunkat, ami dogmatikailag is megállja a helyét. Tehát, amikor a nyelvek kölcsönhatásáról beszélünk, nem azt kell vizsgálnunk, hogy az ősi görögből, törökből mennyi van jelen a magyarban, hanem azt, hogy az ősi magyarból mennyi van még jelen a görögben, törökben.

– Mikor készült el a könyvsorozat, érezhető-e már a hatása, és lesz-e folytatása?

– Amit ezzel kapcsolatban el akartam mondani, azt elmondtam. Eredetileg egy kötetet terveztem, de a vastagsága miatt javasolta a kiadó, hogy bontsuk három részre. Decemberben jött ki a nyomdából, ebből adódóan érezhető hatása még nincs. Azt szeretném, ha az egyének szemléletmódja, világlátása változna általa. És hogy legyen nemzeti büszkeségünk, erkölcsi tartásunk. A téma kimeríthetetlen, ezért, ahogy a többi ezzel foglalkozó anyag, úgy ez sem lehet teljes. Arra azonban alkalmas, hogy elindítson egy új alapokon nyugvó, közös gondolkodást.

A reklámtevékenységet inkább a Jóistenre bízta

Az önmenedzselés nem tartozik Véghelyi Péter kedvelt időtöltései közé. Azt mondja: a könyvvel kapcsolatos reklámtevékenységet rábízta a Jóistenre. Nem keresi a maga sikerét, azért sem, mert amit írt, nem róla szól. Hanem a nyelvet is teremtő Istenről. Ő csak összerakta a mozaikdarabkákat, körülbelül három év alatt, úgy, ahogy még senki más. Amit nagyon hangsúlyozandónak tart: a magyar nyelv elemei között van összefüggés, kapcsolat. A hangok, gyökök, szavak, szóbokrok egy csodálatos hálót alkotnak. Egy működő rendszert, gyakorlatilag egy élő szervezetet.

A nyugati ember viszont azt hiszi, hogy az egyértelmű, letisztult fogalmak képezik a tudomány alapját. Holott, pont a fogalmak közötti kapcsolat lenne a lényeg! De azokban a nyelvekben már nincs kapcsolat, viszonyrendszer a lecsupaszított szavak között. Szétszednek mindent, és nem rakják össze. Tulajdonképpen a tudomány segíti a társadalmi butulási folyamatot.