Az epilepszia ma már hatékonyan kezelhető

Az epilepszia visszatérő görcsrohamokra való hajlam. A leggyakoribb agyi zavar, de nincsen köze az elmebetegségekhez – tájékoztatott prof. dr. Kondákor István egyetemi magántanár, a Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Tudományos Tanácsának elnöke. Mint mondta, az öröklött hajlam mellett különböző balesetekből adódó fejsérülések, fertőző betegségek utáni állapot következtében, valamint születés előtti és alatti károsodások miatt jöhet létre a váratlan eszméletvesztés. Többnyire csak az úgynevezett nagy rohamot ismerik az emberek, amely azonban csak egyike az epilepszia harminc különböző megjelenési formájának. Van például úgynevezett kis roham is, amely rövid ideig szellemi kieséssel jár, máskor a beteg pár pillanatra csupán összerándul, mintha megrettent volna valamitől, illetve elrévedt, elbambult volna. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai. A beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza.

Magyarországon mintegy hatvanezer embert, illetve családot érint az epilepszia, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. Az epilepsziás megbetegedések kétharmada a gyerekkorban kezdődik, de az érintettek többsége a kamaszkorig meggyógyul. A betegség a jelenlegi korszerű diagnosztikai vizsgáló eljárásoknak köszönhetően nagy biztonsággal kivizsgálható és felismerhető. Az elmúlt évtizedekben sok olyan korszerű epilepsziás rohamot megelőző szer vált elérhetővé, amelyek folyamatos szedésével a betegek teljesen roham- és panaszmentessé tehetőek, teljes értékű életet élhetnek. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 80-90 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt csak nehezen tud beilleszkedni környezetébe – tette hozzá a professzor.

A megye és a régió epilepsziás betegei számára a Balassa János Kórházban elérhető az Epilepszia Szakambulancia, ahol új panaszok esetén a kórház epilepszia specialistái szervezik az érintett személyek ambuláns, vagy osztályos kivizsgálását, illetve végzik a már ismert betegek folyamatos gondozását is az előzetesen egyeztetett időpontokban.

A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg február 14-re, Szent Bálint napjára az Epilepsziások Világnapját, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.

Az epilepszia szó görögül „fogva tartást” vagy „megragadást” jelent. A betegségről szóló legrégibb lelet egy babiloni táblán maradt fenn, az időszámításunk előtt 2000 körül keletkezett, 40 táblából álló Babiloni Orvosi Kódexben. A táblára gondosan feljegyezték mindazokat a különböző rohamfajtákat, amelyeket ma is ismerünk. Hippokratész ókori görög orvos forradalmi újítása volt, hogy rámutatott: az epilepszia nem szent (ismeretlen eredetű), hanem az agy megbetegedése.

Sokáig az epilepsziával élő emberekre félelemmel tekintettek, bizalmatlanok és értetlenek voltak velük szemben, végtelenül sok szociális stigmával sújtották őket, pedig olyanok is szenvedtek e betegségben, mint Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij vagy a költő Lord Byron. Az epilepsziában jelentkező agyi működészavar korszerű szemléletének első szószólója a XIX. században Hughlings Jackson londoni ideggyógyász volt.