Koszorúzás, előadás, önálló est emlékeztetett az áldozatokra

Padlássöprés. Recsk. „Málenkij robot”. Kínvallatás. Október 23. November 4. Andrássy út 60. Szögesdrót. Szibériai tél. Gulág. Állandó gyanakvás. Könnyek, Fájdalom.

A Himnusz után ezzel a felsorolással kezdte mondandóját délután Bonyhádon, az Országzászlónál dr. Szilágyi Péter. A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos beszédében hazánk történetét is áttekintette. – Nem kímélt minket a sors: dúlt már itt mongol–tatár, török több évszázadig. Egy idegen dinasztia csatolt államaként léteztünk elvesztve teljes szuverenitásunkat, majd pedig a 20. század totalitárius diktatúrái törölték belénk lábukat. A sebeket a mai napig érezzük.

Létezik a mondás: „A legrosszabb a kommunizmusban az, ami utána jön.” Van benne igazság. A feldolgozhatatlan emberveszteség, a szétzilált családok, a derékba tört életek után a szellemiség még évtizedekig itt volt a levegőben, ami burokként vette körbe az egész társadalmat, a hétköznapokat. Idő kellett ahhoz, ameddig ebből a rémálomból fel tudtuk magunkat rázni. Beszédének végeztével Filóné Ferencz Ibolya polgármesterrel együtt koszorúzott, s ugyanígy tett több szervezet képviselője is. A rendezvényen Kazinczy Viktória, a Vörösmarty Színjátszó Kör vezetője mondott verset, közreműködött a Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium.

Történeti áttekintést adott a kommunizmus előzményeiről, kialakulásáról és hatásáról délelőtt Raffay Ernő. A történész a megyeszékhelyen, a Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében tartott előadást, többségében középiskolás diákoknak. Mint mondta, a kiindulási pont a XVIII. század, a kapitalizmus, avagy Raffay Ernő szóhasználatában a rablókapitalizmus kialakulása. Ez ellen szerveződtek az elnyomatást szenvedő munkások, akik számára Marx és Engels 1848-ban, a Kommunista Kiáltvány megjelentetésével ideológiai muníciót adott. Ugyanakkor Marx és Engels jóslatával szemben nem a legfejlettebb, hanem a legkevésbé fejlett kapitalista országban, Oroszországban győzött a bolsevik forradalom. Ez azután, Lenin és Sztálin révén magával hozta a terrort, az ellenségnek minősített személyek likvidálását.

A második világháború végeztével Magyarországon nem felszabadulás, hanem felszabadúlás történt, azaz a német megszálló helyett jött a szovjet megszálló. A hatalomátvétel így zajlott le Kelet-Európában, majd 1949-ben Kínában is. Raffay Ernő a Kommunizmus fekete könyve című kötetre hivatkozva százmillióban adta meg a rendszer áldozatainak számát, Kína hatvanmillió, a Szovjetunió húszmillió élet kioltásáért felelős. Magyarországon azért február 25-e a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja, mert Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet hatóságok hurcolták a Szovjetunióba, ahol nyolc évet töltött fogságban.

Az emléknap alkalmából Földes László Hobó is fellépett Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében. Önálló estjében a Kossuth-díjas előadóművész a Szovjetunióba hurcolt áldozatok sorsát művészi eszközökkel és művészi nyelven dolgozta fel. Bár mint azt korábban nyilatkozta, kommunista családba született a második világháború legvégén, s bár nem követte az elvárásokat, valamiért mégis úgy éri, hogy köze van ehhez a szörnyűséghez. „Elmentem Permbe, hogy szembesüljek azzal, amivel még lehet, ami megmaradt belőle. A 36-os láger ma már múzeum, se rabok, se sírok nincsenek. Mit találtam ott, ami a legjobban megrázott? Üzeneteket mindenhol. Ott és akkor döntöttem el, hogy csinálok valamit, ezért írtam meg ezt a darabot.”

Dombóváron az '56-os emlékműnél Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője mondott beszédet a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Kiemelte, hogy szavakban nem lehet kifejezni a kommunista rezsim tetteinek súlyát, amely világviszonylatban 100 millió, Kelet-Közép-Európában egymillió áldozatot követelt. Magyarország ma szabad ország, és erős gazdaságával, támogató családpolitikájával a külhoni nemzettársakkal összefogva képes megvédeni a magyar embereket, a keresztény értékrendünket és a jövőnket. Magyarország nem csak önmagért, hanem a keresztény Európáért is küzd – hangzott el tegnap este. A megemlékezésen a Fidesz helyi csoportja, a CÖF Dombóvári Szervezete és a Dombóvári Székely Kör helyezte el koszorúit.