Az olvasóvá nevelés a szülő szép feladata

Nem mondunk vele újat, ha ismét megállapítjuk – újabb és újabb felmérés eredményeként –, hogy a mai fiatalok többsége nincs jó viszonyban az olvasással. A kötelező olvasmányokat inkább filmen nézik meg, ha valamilyen információra szükségük van, akkor nem a lexikont csapják fel, hanem a neten keres­gélnek. A pedagógusok szerint ennek oka sokrétű.

Nem csak megyénkben és nem is csak hazánkban gond az, hogy a fiatalok egyszerűen leszoktak a könyvekről, ez sajnos nemzetközi trend lett.

Farkas Beáta, a szekszárdi Szent József Katolikus Általános Iskola tanára elmondta, ő mindig a tanulóra bízza, hogy elkezdi-e nyáron a kötelező olvasmányokat, melyeket majd a következő tanévben tanulnak. Az iskolában igyekeznek megszerettetni a könyveket, alsóban havonta egyszer ellátogatnak a gyermekkönyvtárba az osztályok, ahol nem csak tájékozódnak arról, hogy melyik polcon mit találnak a gyerekek, de megismerkednek az új könyvekkel is. Felsőben pedig még gyakrabban mennek a könyvtárba a diákokkal. Sajnos tény, sokan vannak, akik olvasási nehézséggel küszködnek. És ez is egy ok lehet arra, hogy az adott gyerek miért nem szeret olvasni, mert technikailag nehezen megy nekik a betűk felismerése, összekapcsolása. Mivel nem tudnak jól olvasni, ezért csak az egyes szavakra koncentrálnak, így a szöveget sokszor nem is értik. A másik probléma, hogy nem látnak otthon jó mintát, vagyis a szülők is keveset olvasnak. Természetesen azt is át kell gondolni, mit olvastassunk a fiatalokkal, a kötelező olvasmányok egy része nagyon vontatott, nem elég érdekes, és sokszor nem is gyerekeknek való, tette hozzá a tanárnő.

Mészárosné Kriszta, két kiskamasz gyermek anyukája is hasonlóan látja a kérdést. Mint mondta, ő gyerekként nagyon szeretett olvasni, de a kötelező olvasmányok egy részén egyszerűen képtelen volt átrágni magát.

– Azt javaslom, közösen menjenek el a gyerekkel a könyvtárba, vagy könyvesboltba. Válasszanak a gyerek érdeklődésének megfelelő könyvet. Például, ha az autókat szereti, akkor autósat, ha a focit, akkor focisat, ha az öltözködésért van oda, akkor öltözködőset. Fontos, hogy a betűk nagyok legyenek, és ne legyen vastag a könyv. Tulajdonképpen addig, amíg nem tanul meg jól olvasni, teljesen mindegy, hogy mit olvas, csak gyakoroljon. Ez akár még képregény is lehet. Egy ismerősöm most, negyven felett kezdte elolvasni azokat a klasszikusokat – Nyomorultak, Anna Karenina –, amin fiatal korában képtelen volt végigolvasni. Sok mindent az ember csak érettebb fejjel tud megérteni.

Király Gabriella, klinikai gyermek-szakpszichológus, a megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója szerint a szülői minta a legfontosabb. Ha a gyerek azt látja, hogy a szülei naponta olvasnak újságot, könyvet, ő is ezt a mintát követi. Egy-egy mesét, a szereplő jellemét akár meg is vitathatja egymással a szülő és a gyerek, így nem csak a szókincse, de az érvelési készsége is fejlődik a lurkónak.

Világszerte gond az olvasás hiánya

Világszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a 6 éven aluli gyerekek olvasási kultúrájának fejlesztésére. Nagy-Britanniában korai fejlesztési programokat kezdeményeznek, és a kisgyermekeknek szülőkkel közös könyvtárlátogatást szerveznek. Finnországban a közeli óvodából rendszeresen mennek át csoportok meseolvasásra, könyvlapozgatásra a könyvtárba. Észak-Amerikában mozgalom indult azért, hogy a szülők minden hónapban vegyenek egy könyvet a kicsinek, hogy ötéves korára legalább 60 darab saját könyve legyen.

Egy hazai, kisgyermekes szülők körében végzett tavalyi olvasásfelmérés eredményeiből kiderült, hogy az alacsonyabb végzettségű, általában rosszabb körülmények között élő szülők keveset olvasnak, sok időt töltenek a képernyő előtt, ritkán vagy egyáltalán nem járnak könyvtárba, és általában nincsenek tudatos törekvéseik a könyv és az olvasás megszerettetésére.