Engedélyt adtak a bodai agyagkő további kutatására

Kiadta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) telephelyvizsgálatára és -értékelésére vonatkozó telephelykutatási keretprogram engedélyt. A nukleáris hatósághoz a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. fordult kérelemmel.

Az RHK feladatkörébe tartozik a hazánkban keletkező kiégett fűtőelemek, a nagy aktivitású, illetve a hosszú élettartamú radioaktív hulladék hosszú távú kezelése. Ezeket a radioaktív anyagokat a nemzetközi gyakorlattal összhangban egy, a jövőben erre a célra kialakított mélységi geológiai tároló fogadja be. Az elmúlt időszakban már felmérték az ország potenciálisan alkalmas geológiai egységeit, amelyek közül jellemzői alapján a Bodai Agyagkő Formáció bizonyult a legalkalmasabbnak egy részletesebb telephelykutatási program megvalósítására. A BAF területén eddig csak a korábbi illetékes hatóságok által engedélyezett kutató fúrások és felszíni kutatások folytak. A tároló számára a telephely alkalmasságának igazolása további részletes kutatást igényel – írta az Országos Atomenergetikai Hivatal honlapján megjelentekre hivatkozva a TelePaks.hu.

A tároló életciklusában a telephelykutatás az első szakasz, amelyhez az OAH engedélye szükséges. Az ez iránti kérelmet az RHK Kft. 2019. február 7-én nyújtotta be. A most kiadott engedély 2032. december 31-ig érvényes, és több kötelezettséget is előír az RHK számára. Ezek között szerepel többek között, hogy minden év március 31-ig jelentést kell benyújtani a biztonsággal kapcsolatos tevékenységről, ki kell dolgozni a társadalmi-gazdasági hatások vizsgálatának tervét. Továbbá elvárja az OAH az RHK-tól, hogy nyújtsa be a felszín alatti kutatólaboratóriumra vonatkozóan elvégzendő vizsgálatok és kísérletek előzetes programját.

Kedvezőek a feltételek Bodán

Magyarországon a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésének helyszínkijelölésére irányuló kutatási program 1993 végén a Bodai Agyagkő Formáció vizsgálatával kezdődött a mecseki uránbányából nyitott vágatokban. A korabeli zárójelentés alapján nem merült fel olyan körülmény, amely a helyszín ellen szólt volna. 2000-ben az ország teljes területére kiterjedő földtani pásztázó kutatást végzett az RHK, és a vizsgálati eredmények alapján továbbra is a Bodai Agyagkő Formáció bizonyult a legígéretesebbnek, ezért több fázisú, felszíni, majd felszín alatti földtani kutatásról döntöttek. A források eddig két kutatófúrás, valamint egy kutatóárok kivitelezését tették lehetővé. A BAF-2 kutatófúrás a 913,6 méteres záró talpmélységet jelentős műszaki problémák nélkül érte el. A fúrás egyik kiemelendő eredménye, hogy a bodai agyagkő a várt 800-900 méternél vastagabb. A kőzet a tároló tervezett mélységében, 500 méter alatt kedvező, nagyon alacsony vízvezető tulajdonságokkal bír.