Egyre élhetőbb településsé válik Tolna

– Mostanában különösen jó dolog városvezetőnek lenni – fogalmazott nemrégiben egy rendezvényen Appelshoffer Ágnes. Tolna polgármestere ezzel arra utalt, hogy adott idő alatt ennyi jelentős fejlesztés még soha nem volt a városban. Az elmúlt fél évben felavatták az energetikai korszerűsítésen átesett négy iskolaépületet, átadták a felújított-kibővített tolnai idősek klubját, a Bartók utcai iskola megújult melegítőkonyháját és ebédlőjét, egy újabb hosszú, városközponti járdaszakaszt, nem utolsó sorban az Alta Ripa Szabadidőparkot a Duna-parton. A szintén megújult tolnai plébániaépületet pedig a tolnai búcsú alkalmával áldotta meg a megyéspüspök.

És ezzel még koránt sincs vége a beruházásoknak. A tolnai Kossuth–Garay utcai útburkolat- és járdaépítés jelenleg is zajlik, várhatóan szeptember végéig be is fejeződik a fejlesztés. Az ún. CLLD-pályázat keretében már elkészült a vásártéri és a mözsi Dobó utcai játszótér, ezen beruházások esetében már csak a műszaki átadás van hátra. Ugyanezen pályázat finanszírozásában folyik a mözsi civil ház felújítása, és a Martinek házból létrehozandó új tolnai civil ház kialakítása. Ezeket a munkákat augusztus végére tervezik befejezni.

Az Aprajafalva óvoda JETA-támogatás révén megvalósítandó belső felújítása zajlik, a városi sportcsarnokban újabb öltöző szépül meg. Elkezdődött a városi tanuszoda melletti fitnesz­park kialakítása is. A mözsi Újbúcsú téren a végéhez közeledik az illegális szemétlerakó megszüntetése. A Tavasz, Akácfa, Határ utcákban padkarendezés van folyamatban.

Ezeken a projekteken kívül is marad még tennivaló a jövőben. A volt laktanyában, az egykori istállóépületből kialakítandó játszóház és szabadidőpark kivitelezésére várhatóan hamarosan megkötik a szerződést. Emellett továbbra is folyik a Tolna–Fadd-Dombori kerékpárút építésének előkészítése.

Appelshoffer Ágnes különösen nagy eredménynek tartja, hogy a fejlesztéseket az önkormányzat folyamatosan stabil anyagi helyzete mellett sikerül megvalósítani. A zömmel infrastrukturális beruházások és a kötelező feladatok megfelelő színvonalon történő ellátásán kívül a nem kötelező, saját erőből finanszírozott feladatokra is jut forrás. Mindehhez az átgondolt, takarékos gazdálkodás mellett a város lakói és a vállalkozások által befizetett helyi adók is jelentősen hozzájárulnak.

Megállt a népesség csökkenése

Az infrastrukturális fejlesztések természetesen nem öncélúak, azok a város élhetőségét javítják, lakóinak komfortérzetét erősítik. Mindezen túl a közszolgáltatások, a helyi kulturális és sportélet feltételeinek biztosítása is azt szolgálja, hogy minél jobb legyen Tolnán és Mözsön élni. Ezzel kapcsolatban a városvezetés számára nagyon fontos visszajelzés, hogy manapság, amikor a legtöbb helyen fogy a népesség, Tolnán 2016 óta megállt a lakosság számának csökkenése. Sőt, minimálisan még emelkedett is. Az öt év alatti gyermekek létszáma pedig 2014 óta folyamatosan nő a városban. A polgármester bízik abban: ez is azt jelenti, hogy Tolnán érdemes hosszú távra tervezni, letelepedni, családot alapítani.

Tiszta vizet öntenének a holtágba

A tolnai holtágak életben tartásához (is) elengedhetetlen a rendszeres vízpótlás. Erre jelenleg is több lehetőség van. Víz érkezhet a Bartal-zsilipen keresztül a faddi holtágból, illetve a Kutyatanyai-zsilipen keresztül a Sióból. A gond az, hogy ezek a megoldások esetlegesek, általában a legkritikusabb időszakokban nem tudnak friss utánpótlást biztosítani a tolnai ágnak.

Van, pontosabban volt még egy lehetőség: az élő Duna melletti doromlási szivattyú­telepet éppen a tolnai holtág független vízbepótlása érdekében építették annak idején, és jól is működött. A gond csak az, hogy a szivattyútelep már évtizedek óta használaton kívül van, és nem lehet tudni, milyen műszaki állapotú a létesítmény. A tolnai képviselő-testület 2016-ban elfogadott, a holtággal kapcsolatos intézkedési tervében szerepel a doromlási szivattyú­telep felújítása is. Ennek első lépése nemrég megtörtént: az áramszolgáltató kiépítette a területen a szükséges kapacitású elektromos hálózatot.

A következő lépcsőben meg kell teremteni a csatlakozást a hálózatra. Ezután fel lehet mérni a villamos berendezések, kábelek, szivattyúk állapotát. Utóbbiakat ehhez ki kell emelni a Duna medréből. Az állapotfelmérés alapján fel kell újítani, vagy ki kell cserélni a kapcsolószekrényeket, a kábeleket, a szivattyúkat. Ezután következhet az üzemeltetés feltételeinek kidolgozása, majd az üzembe helyezés.

Az áramhálózatra való csatlakozás és a műszaki állapotfelmérés várhatóan nem igényel irreálisan magas összeget. Mindenesetre csak fenti műszaki adatok ismeretében lehet meghatározni pontosabban, hogy mennyibe kerülne a szivattyútelep működőképessé tétele, illetve, hogy az ehhez szükséges forrást milyen módon lehetne biztosítani.

Brass Vegas, jön a második állomás

Nagy sikerrel zajlott tavaly szeptemberben az első tolnai Brass Vegas Fesztivál. Ahogy azt már akkor jelezték, az eseményt idén is megrendezi a Tolnai Ifjúsági Fúvószenekar Egyesület (IFZ). A tolnai civil szervezet sikeresen pályázott az Európai Unió Zenehíd projektjéhez, amelynek megvalósítása során öt ország művészeti szervezetei igyekeznek felhívni a figyelmet Európa zenei örökségére. Az idei Brass Vegas Fesztivál is ennek a projektnek a része.

A kétnapos rendezvény szeptember 6-án, pénteken délután a részt vevő együttesek jelmezes, zenés felvonulásával kezdődik a városban. Este szabadtéri lemezlovardát rendeznek a MAG-Ház udvarán. Szombaton délelőtt a vendégzenekarok Tolnával ismerkedhetnek, közben civil szervezetek főzőversenye zajlik. A közönség számára többféle programot is rendeznek (rendőrségi bemutató, színházi előadás, az Esőmanók egyesület és a Magyar Női Unió bemutatkozása).

Délután kezdődnek a koncertek a MAG-Ház udvarán. Fellép a lippói és a tolnai ifjúsági fúvószenekar, a Szabadkai Fúvószenekar, a budaörsi Vivace Táncegyesület és a Humen. A szervezők ezen kívül egy meglepetést is tartogatnak a közönség számára.

A tolnai IFZ a „Fúvószenekarok éjszakája” elnevezésű nemzetközi felhívást is közzétett a Brass Vegas Fesztivál alkalmából. Ebben arra kérik a hazai és külföldi fúvószenekarokat, hogy ezentúl minden évben, szeptember első szombatján koncertezzenek, próbáljanak, zenéljenek, és ezt publikálják, osszák meg a világhálón. Ezzel is népszerűsítve a fúvós zenét, bemutatva, hogy mennyire sokszínűek és összetartóak ezek az együttesek.

A tizedik Bárka Fesztivál

Idén tizedszer rendezték meg a Bárka Fesztivált, az esemény visszatért az időközben megújult, gyönyörű holtág partra. A fesztivál a hagyományos halászléfőző versennyel kezdődött. Délután népi játszótér, táncbemutatók várták a közönséget. Fél hatkor kezdődött a polgármesteri sörcsapolás, majd Baby Gabi, a BOSS, este 8-tól pedig a Bon Bon koncertjét élvezhette a publikum. Volt tűzijáték és szabadtéri diszkó is.

Új kiadvány a városról

Elkészült a Tolna – Bárka az idő hullámain című várostörténeti könyv. A míves kötetben számos érdekesség olvasható Tolna és Mözs történetéről, a kiadvány emellett a város természeti, építészeti és humán értékeiből is bemutat néhányat. A könyvet Appelshoffer Ágnes polgármester mutatta be nemrégiben a MAG-Házban.

A díszteremben a csapatzászló

Elfoglalta végső és méltó helyét a hajdani 12. tolnai tüzérosztály csapatzászlaja. A tolnai tüzérek 1942 márciusában kapták meg a lobogót, júniusban pedig már indultak is az orosz frontra. A zászló regénybe illő története során megjárta a Don-kanyart és az Egyesült Államokat is. 2006-ban hozták haza – magyar származású őrzői – az USA-ból. 2015-ben egy napra Tolnára látogatott a lobogó, 2018 szeptemberében pedig végleg hazakerült. A közelmúltban készült el az a nagy vitrin, amely a lobogónak és a zászlóskönyvnek ad helyet, a tolnai városháza dísztermének központi falán.

Borítóképünkön Appelshoffer Ágnes polgármester a Kossuth–Garay utcai út- és járdafelújítást mutatja, amelyet nagyon várták már a tolnaiak