A tévé virtuális valóságot teremt és közvetít

Ismét a médiát vette górcső alá prof. dr. habil Szécsi Gábor egyetemi tanár, a PTE KPVK dékánja a Médiaerőszak és manipuláció című előadásában.

A média áthatja az emberi világot; hatással van álmainkra, emberi kapcsolatainkra egyaránt – hívta fel a figyelmet dr. Szécsi Gábor. Az emberi elmének két fő jellemzője van. Az egyik a képi gondolkodás jelensége. Képekbe rendezi legfontosabb fogalmait, ismereteit. A képi gondolkodás alapvetőbb, mint a nyelvi és a fogalmi gondolkodás. A nem nyelvi jelek aránya számottevő a kommunikációban.

Az elme másik fő jellemzője, hogy történetekben gondolkodik – tette hozzá az előadó. Az anya és az apa fogalmát például cselekvésformáik együttese alapján alkotja meg a gyermek. Apánk magatartásmintái még politikai irányultságunkat is meghatározhatják, gyakran azok szerint ítéljük meg a politikai vezetőket. A média két legfőbb fegyvere így a képiség és a történetmesélés.

Egy átlagos európai három, három és fél órát tölt a televízió előtt naponta, egy magyar három és fél, négy órát is. Ezzel az Európai Unió élén vagyunk. A magyar fiatalok napi tíz-tizenegy órát vannak valamilyen médium társaságában. A magyar nyugdíjasok hét, hét és fél órát tévéznek – vázolta a megdöbbentő adatokat a professzor. Beszélt arról is, hogy a műsorelőzetesek több mint fele tartalmaz brutális elemet. A legtöbb az Egyesült Államokból érkezik, de az Európai Unióban is egyre többet állítanak elő. A magyar műsorpolitika is ráállt az amerikai vonalra.

Végül George Gerbner kommunikációkutatót idézte, aki megállapította, hogy a televízió gyakorlatilag átvette a történelmi mesemondók (az iskola, az egyház) helyét. Egy általa teremtett, neki fontos virtuális valóságról mesél. Itt azok a nyertesek, akiket a média annak akar látni. A siker forrása, hogy legyél fogyasztó.