A legtöbb bejelentés a munkáltatóról szól

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz olyan esetben lehet fordulni, amely során valamely védett tulajdonsága – neme, nemzetisége, egészségi állapota, szexuális irányultsága, világnézete miatt – hátrányos megkülönböztetés ér valakit. Az idei évben a hatósághoz a legtöbb bejelentés a munkáltatókkal kapcsolatosan érkezett.

– Egyes cégek képviselői csak akkor értesülnek a hatályos jogszabályokról, amikor már elindult a vállalkozásuk ellen az eljárás – hívta fel a figyelmet Gajda Zoltán megyei referens. Hozzátette, ha bebizonyosodik a jogsértés, az másodlagos következménnyel járhat, ilyen például, hogy nem indulhat bizonyos pályázatokon, vagy nem vehet igénybe munkáltatói bértámogatást. Komoly szankció a pénzbírság is, amelyet a hatóság súlyos esetben alkalmazhat. A bírság összege a jogsértés súlyától, ismétlődésétől, a sérelmet szenvedett személyek számától is függ. Összege akár a hatmillió forintot is elérheti.

A megyei referens arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban több olyan panaszos is felkereste a hatóságot, akiknek mindössze néhány év szolgálati idő hiányzik a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, vagy a közeljövőben érnék el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Fontos lenne, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerő-piacon, ám – hiába az adott területen szerzett szakmai tapasztalat – életkoruk miatt elutasítják őket.

Az óvodai és iskolai felvételek, beíratások idején is akadtak problémák: sok szülő azzal szembesül, hogy a gyermekét nem az általa kiválasztott intézménybe veszik fel, mivel az nem fogad látás-, vagy hallássérülteket. Bizonyos intézmények pedig az arra rászoruló gyermeket, gyermekeket nem részesítik logopédiai fejlesztésben, illetve esetenként amiatt érkezik bejelentés, hogy az iskola vagy óvoda nem biztosít a számukra az ételallergia miatti speciális étkezést. Bár mint azt Gajda Zoltán elmondta, szerencsére egyre ritkább az ilyen panasz. A beiskolázással, vagy az óvodai felvétellel kapcsolatban érkezett panaszbejelentések esetében egyébként a hatóság a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményét, és az intézmény alapító okiratát, illetve szervezeti és működési szabályzatát tekinti irányadónak.

Több Tolna megyei ügyfél amiatt kezdeményezett eljárást, mert roma származása miatt érte valamilyen hátrány. Például nem engedték be egy szórakozóhelyre. Az eljárások során az üzemeltető cégek rendszerint azzal védekeznek, hogy zártkörű vagy előzetes regisztrációhoz kötött rendezvényt tartottak, ám gyakran kiderül, hogy ez nem igaz. Az is előfordul, hogy állítják, hogy a sérelmet szenvedett ügyfél az adott szórakozóhelyen korábban kifogásolható módon viselkedett, noha a panaszos korábban nem is járt ott.

A megegyezés a legelőnyösebb

Az eljárások egy része egyezségkötéssel ér véget, erre egyébként az eljárás bármely szakaszában lehetőség van. Gajda Zoltán szerint általában ez az a megoldás, amely mindkét fél számára a legelőnyösebb. Nem egy példa volt arra, hogy visszavették a panaszost korábbi állásába. Több olyan esetben pedig, amikor mozgássérült volt a panaszos, akadálymentesítettek egyes épületeket. Ha nincs megegyezés, a hatóság az eljárások során részben a felek által előterjesztett okiratok tartalmát, részben a lefolytatott tanúbizonyítások eredményét értékeli. A tanúk meghallgatása során speciális szabály, hogy aki az ügyről érdemi információval rendelkezik és amiatt hátrány érheti, anonym módon is tehet tanúvallomást. Ilyen esetben a személyi adatai mellett még a nevét is zártan kezeli a hatóság, a tanúmeghallgatásról felvett jegyzőkönyvvel együtt.