A pozitív jövőkép értelmében a rugalmasság kora következik

A rendezvényen több mint nyolcvanan vettek részt, vállalkozói szervezetek vezetői, vállalkozók, kutatók, igazgatási szakemberek. Szepesi Balázs, az innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a téma kapcsán egyebek közt elmondta, hogy Magyarországot olyan gazdasági szerkezet teheti sikeressé, amelyben a vállalkozások jelentős része valódi stratégiai mozgástérrel rendelkezik.

Stratégiai mozgástér

A stratégiai mozgástér szé­leskörű növekedésével érhető el, hogy a magyar cégek ne alá, hanem mellérendelt szerepet töltsenek be az európai gazdaságban. Ne csak elfogadni, hanem alakítani is tudják a piaci folyamatokat. Újításaik hozama ellensúlyozza erőfeszítéseiket és kockázataikat. Így lehetnek képesek jobb megélhetést kínálni és megerősíteni pozíciójukat partnereikkel, versenytársaikkal szemben. Ez nem csupán gazdasági kérdés. A tulajdonosok erős érdeke, hogy vállalkozásuk környezete stabil legyen és prosperáljon. Ezért fontos, hogy az országos és helyi elitben a menedzserek, a hivatal- és hivatásviselők, a szellemi vezetők mellett a tulajdonosoknak is súlya legyen. Ugyancsak számít, hogy mennyire tud a szülőváros, az ország vonzó és itthon tartó perspektívát nyújtani az agilis és kockázatvállaló emberek számára. Ha a vállalkozás a jólét és az önkifejezés lehetőségét kínálja, érdemes itthon is szerencsét próbálni, vélekedik a helyettes államtitkár.

A korszakváltás ideje

A gazdaság átalakulása már megkezdődött. Az internet egyre inkább átveszi az irányítást a turizmus felett, győzelemre áll a kiskereskedelemben, ugyanakkor évente több ezer vállalkozó vonul nyugdíjba. A kiteljesedés és a beszorulás évtizede is lehet a 2020-as. A negatív jövőkép szerint az adatokkal, fogyasztói kapcsolattal rendelkező központi szereplők erősödnek meg, kényszerpályára szorul a legtöbb kicsi cég. A pozitív jövőkép szerint pedig a rugalmasság kora következik, a kis cégeknek felvirágzást hozhat az az előnyük, hogy könnyebben kezdeményeznek, jobban képesek alkalmazkodni a munkavállalók és fogyasztók igényeihez.

A reálbérek gyors emelkedése a termelékenység növelésére kényszeríti a vállalkozásokat. Ez a legtöbb esetben nem csupán technológiai kérdés. Nem csak jobb eszközökre és több szenzorra van szükség. Bútorgyárosok mesélnek arról, hogy hiába vannak az európai szintű új gépek, hiába az osztrákhoz képes olcsó, mégis jól képzett szakember, nagyon nehéz az árversenyben legyőzni az osztrák konkurenciát, például egy szálloda berendezésére kiírt pályázaton. Jobban szervezik a munkát, jobban összezárnak. A termelés mellett a szervezést, a cég piacépítési képességét, az alkuerőt meghatározó tényezőket is meg kell újítani.

A siker három útja

A magyar gazdaság sikerének záloga a továbblépés képességének általánossá válására, a vállalkozások együttműködési hálózatainak erősödésére és a kellő számú hazai sikertörténetre épülhet.

A továbblépés akkor eredményes, ha a legkisebb vállalkozások is képesek megújítani működésüket. Lépést tudnak tartani a technológiával, eredményesen tagozódnak be a digitális világba, lehetőségük van hosszabb távon gondolkozva és tudatosabban szervezni cégüket. A hálózatosodás során megerősödik a vállalkozások összefogása, egyre fontosabbá válnak a közös cselekvést támogató szervezetek.

Az egy térségben, egy ágazatban vagy egy piacon működő cégek képessé vállnak együttműködve építeni a piacot, megtartani és képezni a munkaerőt, együtt fejleszteni és érdeket érvényesíteni.

Fontos, hogy kellő számban legyenek gyors és stabil növekedésre képes vállalkozásaink, mert azok nem csak példát és inspirációt adnak a többieknek.

Hazai bajnokok nélkül a legtöbb területen nehéz elképzelni, hogy Magyarországon szülessenek meg a hazai gazdaságot meghatározó, a piacnak irányt mutató vállalati döntések.

Együtt sikerülhet

Mindez a vállalkozók, a gazdaságszervezők, az állami szereplők és a közgondolkozás formálóinak együttműködésével valósítható meg. A cégek vezetői és tulajdonosai viszik a bőrüket a vásárra, ők kezdeményeznek, ők döntenek, és ha minden jól alakul, ők gazdagszanak meg. A gazdaságszervezők nagy része vállalkozó: könyvelő, ügyvéd, pályázatíró, nagykereskedő. Azzal foglalkoznak, hogy erőforrásokat, információkat biztosítanak a vállalkozásoknak, szervezik piacaikat és együttműködéseiket. Az állam kezében erős eszközök vannak, mint például az adóztatás, szabályozás, makropolitika, támogatási programok, megrendelések, infrastruktúrafejlesztés, ezek alkalmazásának együttes hatása jelöli ki, hol mennyire göcsörtös és merre lejt a pálya.

A közgondolkozás formálóin pedig az múlik, mit is gondoljunk minderről: a vállalkozás tiszteletre méltó embereknek, a köz javát szolgáló erőfeszítése érdemli meg a sikert, vagy pedig valami zavaros opportunista machináció, amibe a kevés szerencsést kivéve legtöbben belegebednek, fogalmazott a helyettes államtitkár. A négy szereplő összehangolt cselekvése teremthet olyan környezetet, amelyben a vállalkozói prosperitás nem csak a szerencsések és tehetségesek kiváltsága, hanem ez minden tisztességgel próbálkozó számára reális lehetőség.

Lépésről lépésre

Ha a vállalkozás picit is vonzóbb, ha a vállalkozók megbecsülése picit is jobb, sokkal több erőforrás és tehetség áramlik a magyar gazdaságba. Kitárul a lehetőségek köre, színesedik a szolgáltatások palettája, erősödik a hazai vállalkozók társadalmi szerepvállalása és közéleti súlya. Egyre jobban érezheti mindenki, hogy életünk történetének mondatait nem alárendelő szerkezetben és nem felszólító vagy óhajtó módban írják. Ha picit erősödnek meg cégeink, akkor picivel lesz jobb az életünk. Ha sikerül a piaci, civil, szellemi és állami erőfeszítések egymást erősítő működését kialakítani, akkor reálisan rajzolódhat ki egy olyan világ képe, amit ma még csak másoktól merünk irigyelni, megvalósulhat a Vállalkozó Magyarország, tette hozzá Szepesi Balázs.