A vajdasági magyarsággal ismerkedtek a garaysták

Címkék#tanulmányút #Rákóczi Szövetség #Garay Gimnázium

Délvidékre szervezett tanulmányutat nemrég a Rákóczi Szövetség. A Szerbiába induló csapatban a szekszárdi Garay János Gimnázium is képviseltette magát. Kiss Hedvig magyar-angol szakos tanár vezetésével öt diák, a 10. C. osztályos Farkas Eszter és Osztermajer Csenge, a 11. A. osztályos Imre Lili, valamint a 11. B. osztályos Nagy Dominika és László Laura ismerkedett a vajdasági mindennapokkal. Nekik köszönhető az alábbi beszámoló.

Szeri Árpád

Fotó: Beküldött fotó

A busz első állomásként a zentai sportcsarnokba vitte utasait. A helyi középiskola „sztárjaival” történő találkozás után ByeAlex és a Slepp koncertjének tapsolhattak vendégek és vendéglátók.

– Ezután buszokkal átvittek minket a közeli Tóthfaluba – mesélték el a garaysták. – Érkezéskor szembesültünk a ténnyel, miszerint nem kollégiumban kapunk szállást, hanem a falusi turizmus keretein belül egy fogadócsaládnál. Őszintén megvallva, először azt hittük, hogy ezzel az egész „nyaralásunknak” vége, mert nem lesz lehetőségünk jobban összebarátkozni a többi táborozóval. Ám miután megismerkedtünk Gizi nénivel és Pista bácsival, ideiglenes nagyszüleinkkel, megnyugodtunk. Sőt, szerintünk még jobban is jártunk, mint a többiek. Mindketten nagyon kedvesek, gondoskodóak és fiatalos felfogásúak voltak.

A következő napon Törökbecsén a Ricsaj című népművészeti fesztivál várta a csapatot. A garaysták ügyesen ropták a nekik szervezett táncházban, emellett kézműveskedhettek, illetve megehették életünk legfinomabb kürtőskalácsát. A vacsorát pedig egy szerb hagyományőrző fogadóban költötték el.

– A harmadik napon, a finom reggeli után elbúcsúztunk szállásadóinktól – folytatták a diákok. – Pista bácsi ellátott minket sok-sok jó tanáccsal: például, hogy feleségül olyan férfihoz menjünk, akinek sok pénze van, de ha nincs, legalább a szíve legyen a helyén! Természetesen azt is mondták, hogy mi voltunk az eddigi legjobb lakóik és szépek is vagyunk.

Az utat Szabadka zárta, egyéb látnivalói mellett gyönyörű szecessziós épületeivel és csodaszép zsinagógájával. Az időjárás ugyan nem bizonyult kegyesnek, de ez sem jelenthetett akadályt a diákoknak.

A hely szelleme, avagy a hozadék
Kiss Hedvig kísérőtanár a tanulmányút hozadékaként azt emelte ki, hogy a szekszárdi fiatalok betekinthettek egy határon túli, magyarlakta terület lakosságának az életébe. Arra is felfigyelhettek a garaysta diákok, hogy amerre jártak, számos település bejáratánál szerb és magyar nyelvű helységnévtáblákat láttak. Emellett irodalmi és történelmi emlékekkel is találkozhattak a diákok. Zentán egyaránt tisztelegtek a török elleni döntő csata, valamint az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékművénél.