Lassulás valószínű, visszaesés már nem

– A konferencián mit szeretne kihangsúlyozni?

– Most mindenkit az izgat, hogy folytatódik-e, ami az elmúlt éveket jellemezte: volt egy elég nagy gazdasági növekedés, lényegében a világban mindenhol, vagy pedig egy olyan helyzet alakul ki, amelynek már előjelei lehetnek a bajok, amelyeket látunk: mindenféle gondok Kínában, Amerikában, Európában, Magyarországon, a németeknél, az autópiacon és a többi – kezdte Vértes András. – Nekem az a véleményem, hogy óvatosabban kell majd működnie minden gazdasági szereplőnek, a kormánynak, a vállalkozóknak, az állami szerveknek is. Mert most nem ugyanolyan helyzet van, mint amilyen volt mondjuk három évvel ezelőtt, amikor lényegében nem volt infláció, rendkívül alacsony volt az olajár.

– Specifikusan a magyar külkereskedelemnek a helyzetét milyennek látja? Van, ami kifejezetten jellemző a magyar exportra, ami megkülönbözteti a többi európai országtól?

– Igen, Magyarország egy nagyon nyitott ország. Nagy az importunk és az exportunk is. Az importunkban jelentős Németország szerepe. És mivel az itthon gyártott autókat, egyebet visszaszállítjuk Németországba, a magyar export Németországba is magas. És ha összességében nézzük – nemcsak a magyar-németet, hanem a teljes importunkat és exportunkat –, akkor Magyarország Európa egyik legnyitottabb országa, nagyon sok áru bejön, és abból itt mindenféléket csinálunk, ami aztán visszamegy. A magyar gazdaságnak egy fontos eleme, hogy termelünk olyan dolgokat, amelyek Európa számára kedvezőek, és jól megfizetik azokat.

– Az, hogy a magyar gazdaság a világgazdaságtól ennyire függ, nem hordozza azt a veszélyt, hogy egy olyan válságot, mint például a 2008-as, mi sínylenénk meg a legjobban?

– A mondat odáig igaz, hogy megsínylené Magyarország, ha lenne egy ilyen. Az, hogy mi sínylenénk meg a legnagyobb mértékben, nem biztos. Vannak, akik jelenleg azt mondják, hogy óriási válság jön. Én nem tartozom ezek közé. Én azt gondolom, hogy a megtorpanás, lassulás bejön bizony, az Európában már bőven látszik a kínaiaknál, az indiaiaknál, lényegében az egész világon, de ez nem lesz recesszió. Tehát nem lesz visszaesés. Nem fog elmenni odáig, mint például a 2007–2008-as vagy a 2011–12-es válság. Nem valószínű; természetesen tévedni mindig lehet. Inkább az a valószínű, hogy lassul a gazdaság. Jelen pillanatban például a munkaerőhiány már érzékelhetően nem olyan erős, mint volt mondjuk fél vagy háromnegyed évvel ezelőtt. Németországban elbocsátások vannak, a bankrendszerekben ugyancsak (ötven-hatvan ezer embert küldenek el a nagy európai bankokból), és így tovább. Ez mind azt mutatja, hogy tessék szíves lenni óvatosnak lenni. Nem kell pánikolni, de egy lassulás és ennek mindenfajta következménye várható.

– Milyen következményekkel járhat ez a bizonyos lassulás?

– Például nem lehet majd olyan gyorsan béreket emelni. Magyarországon az elmúlt négy-öt évben tíz százalék körül volt a béremelkedés minden évben – ezt nem lehet folytatni. Ez minél gyorsabban lassul le, annál jobb. Ha nagyon nem akar lelassulni, mert a kormány enged a különböző követeléseknek, az bajos dolgokat okoz. Ez úgynevezett „túlfűtöttség”. Azt jelenti, hogy túl sok szenet dobunk be a kazánba, és vigyázni kell, hogy föl ne robbanjon. Persze átvitt értelemben. A gazdaságoknak az sem jó, ha ilyen helyzet van. Az a jó, ha saját normális tempójukban ingadozva működnek.

Borítóképünkön: Vértes András (balról a negyedik) a Magyar Vállalkozói Szalon és a Magyar Külgazdasági Szövetség közös üzleti évzáróján adott elő.