A magasabb minőségű oktatói munkát jobban megfizetnék

A Pedagógusok Szakszervezete hétfői, szekszárdi konzultációjának középpontjában a szakképzési törvény állt. A rendezvényen Fülöpné Szűcs Mária, a megyei szervezet vezetője azt kifogásolta, hogy a minisztérium nem egyeztette a szakképzési törvényt a szakszervezetekkel.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár elmondta, körülbelül másfél-két évvel ezelőtt létrehozták a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT-et), melynek a szakszervezetek is tagjai voltak. Ez igaz a Pedagógusok Szakszervezetére, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetére (PDSZ-re), a Szakképzési Szakszervezetre és a Pedagógus Karra is. Vagyis négy olyan szervezet volt a SZIT-ben, amely folyamatosan részt vehetett a munkában. Maga a rendelet és a törvény is úgy alakult ki, hogy a munkacsoportokba szakértőket lehetett delegálni. A PDSZ bizonyult ebben a legaktívabbnak, a legtöbb szakértő e munkacsoportokban a részükről volt. Tehát az az állítás, hogy nem tudtak ezekről a folyamatokról, változásokról, több mint valótlan.

A szakszervezet részéről elhangzott az a félelem is, negatív változásokat hoz, ha a szakképzésben dolgozókat kiveszik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alól és a Munka Törvénykönyve hatálya alá helyezik. A Kjt. esetében olyan jogszabály vonatkozik az érintettre, mely megszabja bérét, előmeneteli rendszerét, szabadságát, jubileumi jutalmát, végkielégítését. A Munka Törvénykönyve viszont a béralkura hagyatkoztat.

Pölöskei Gáborné szerint ez így nem pontos. A szakképzési törvény és a végrehajtási rendelet is pontosan megfogalmazza, hogy mi az az alap, ahonnan a számítást el kell végezni, mely szerint a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél. Amikor átvesszük a kollégákat, ez tehát meghatározott – kevesebb bérük nem lehet. A Kjt.-ben meghatározott, idáig elért juttatási előnyök változatlanul megvannak. Hiszen a jubileumi jutalomnál az egybeszámítás rendszere változatlanul él, vagyis akik bent vannak a rendszerben, azoknak ugyanúgy jár. Ugyanez igaz az utazási kedvezményre és a pedagógusigazolványra is. De ide sorolhatnám a szabadságot is. Szeretnénk a béremelést az oktatók minősítéséhez is kötni, Erre most lehetőség lesz ezzel a bérrendezéssel. 35 milliárd pluszforrást kap a szakképzés a bérrendezésre, ennek felosztásánál javasoljuk az igazgatóknak, hogy az oktatói minősítési rendszerben gondolkodjanak. Ezt fogjuk nekik most ismertetni. A nyári szabadságról is gondoskodunk, már a szakképzési törvényben is benne van a húsz nap pótszabadság. Ezen kívül, a Munka Törvénykönyvben kötelezően elő van írva a korhoz kötött pótszabadságolási rendszer. És például egy 45 éves oktató a továbbiakban így öt nappal több szabadságot kap, mint a Kjt.-rendszerben. Ez már a minősítési rendszerhez kötődik, és segítheti a kiégés megelőzését. Összességében elmondható, hogy nem rosszabbul, hanem jobban járnak – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

A szakszervezetek egy másik felvetése szerint azonban nem szerencsés, ha három-négy évente gyökeresen felforgatnak egy rendszert; mindig csak ahhoz a konkrét problémához kéne hozzányúlni, mely tényleg változtatást indokol.

A helyettes államtitkár elmondta, az új rendszer alapjai 2012-ben úgy alakultak ki, hogy a duális képzés létrejött; a vállalatokat már behozták a képzésbe. Ha ezek nem történnek meg, nem lehetne most meglépni ezeket a fejlesztéseket. De a régi keretek közt, a régi szabályozásban továbbfejleszteni már nem lehet a duális képzést. Ha a diák örökösen beszalad az iskolába, majd kiszalad a vállalathoz, az egyik képzési területen sem lesz hatékony. A gyerek menjen be az iskolába, tanulja meg az elméleti tananyagot, majd akár hetekig nem kell iskolába járnia, hanem a vállalatnál kell gyakorlaton részt vennie, ahol a legkorszerűbb ismereteket sajátíthatja el. E szabályozásokat meg kellett teremteni, de a régi rendszerben erre nem volt lehetőség, ezért kellett új alapokra helyezni – tette hozzá.