interjú

2020.07.09. 14:00

A vágóhíd nem szereti a szabadságszerető marhát

Amikor 2002-ben Szálka polgármesterévé választották, a turizmusfejlesztést tűzte ki elsődleges célként Pálfi János. Ennek része lett volna egy vadaspark létrehozása, ami ugyan még nem valósult meg, de „elemei” léteznek. Nevezetesen a 150 egyedből álló szürkemarha-gulya és a közel száz rőtvadat számláló gím- és dámszarvassereglet.

Wessely Gábor

– Sokféle szabadidős tevékenységet űznek a polgármesterek, de az állattartás nem szokott ezen a listán szerepelni. Önnél hogyan kezdődött? – kérdeztük Pálfi Jánostól.

– Először csak turistalátványosságnak szántam – Válaszolt a polgármester –, hogy a szürke marhák legelésznek a szálkai domboldalon. Az Alföldről vásároltam 16 borjút, aztán évek során a szaporulat arra kényszerített, hogy valamiféle gazdasági megoldást is keressek. Az állomány elérte a 150 egyedet. Az értékesítés azonban nem olyan sima ügy, ahogy azt sokan gondolnák, hogy biotermék, meg ilyesmi… Az intenzíven tartott, istállóban nevelt tehenek tíz hónap alatt érik el a vágósúlyukat. A rideg tartásúaknak viszont 16-24 hónap kell. Ami még nem lenne baj, de a vágóhidak nemigen akarják befogadni a szürke marhát. Egyrészt, mert kevesebb a húskihozatala, mint egy magyar tarkának, másrészt probléma az is, hogy a tehénnek is szarva van. Ide-oda beleakadnak a karámban, vadabbak, mint az istállóban tartottak, nehezebb velük bánni. Szabadon legelnek, nincsenek korlátozva, és védekeznek is, ha veszélyt éreznek.

– A felmenői között volt állattartó?

– Nagyban nem foglalkoztak ilyesmivel. Apám a mezőgazdaságban dolgozott, a rendszerváltáskor földhöz juthattunk, a tsz részarány-tulajdonnak megfelelően, aztán még vásároltam is területeket. A földekhez kellettek gépek, a gépekhez telephely, s e célra vettem Mőcsényben a marhaistállókat. A gépek nem foglalták el az egészet, úgyhogy állatok is kerülhettek oda. Most 98 gím- és dámszarvasom van. Ez az egész úgy indult, hogy egy vadaspark, egy állatsimogató lesz, csak a 2008-as válság miatt meghiúsult a fejlesztés. A magyarországi jellegzetes házi- és vadállatok bemutatása lett volna a cél. A terület adott, turisták műúton megközelíthetik. Még nem tettem le a megvalósításáról…­

Csupa színhús, jó beltartalom

Szürkemarha-tenyésztő mintegy száz van Magyarországon, ideértve a néhány állattal rendelkező hobbitartókat is. Szervezetük, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete gondoskodik arról, hogy a tagok igazolást tudjanak adni az értékesített hús eredetéről. (Értékesítési gond az egész országban van.)

Masszív állat a szürke marha, a kifejlett bika 8-9 má­zsát is nyomhat. Masszív, jó állagú a húsa is, a legeltetés miatt a beltartalma kedvező. Színe mélyebb, vörösebb, mint az istállókban tartott teheneké. Nincs rajta mócsing, nincs eldobni való, csak teljes egészében felhasználható színhús.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában