A családi bűnbak szerepe nem kellemes, de lehet tenni ellene

– Ki ismerhet magára, mint családi bűnbak?

– A fogalom gyökereit a Bibliában, Mózes 3. könyvének 16. fejezetében olvashatjuk – mondta Bozzay Cecília családi- és párkapcsolati mediátor, mentálhigiénés szakember-jelölt, komplex művészeti terapeuta. – Különböztessük meg az „áldozat” szerepet a „bűnbaktól”. Az áldozatot „megölik”, míg a bűnbakot, miután a nép vezetője ráolvasta bűneiket „elkergetik a pusztába”. Szimbolikus értelemben, de hasonlóan működik a bűnbakképzés az emberek között is. A bűnbakká tett családtag az a személy, akire a családtagok rákenik minden bajukat, problémájukat, feszültségeik forrását, okát. Elkergetik, majd ő visszatérhet, sőt előfordul, hogy visszahívják őt, amikor már újra összegyűlik sok fel nem dolgozható feszültség a családban. A bűnbak a békességben és az elfogadásában bízva visszatér, amelytől mindenki megkönnyebbül. A folyamat azonban újraindul, azaz a családtagok a belső feszültségeiket újra és újra ráteszik a bűnbakként kezelt családtagra.

– A családi bűnbak milyen problémákat idéz elő önmaga, valamint a családja számára?

– Vannak jól, egészségesen működő és vannak nem megfelelően, diszfunkcionálisan működő családok. Ez utóbbiban a családtagok nem tudják, hogyan kezeljék az érzéseiket. Nem tanultak meg érzéseikkel azonosulni, önmagukkal, vagy másokkal szemben őszintének lenni, hitegetik egymást. Rossz érzéseik fejeződnek ki úgy, hogy például bűnbakot képeznek maguk között. Minden családban vannak szerepek az „anya, apa, gyerekek” szerepein kívül is. Egy diszfunkcionális családban ilyen például a „Hős”, a „Bűnbak”, az „Elveszett gyermek”, vagy a „Bohóc”. Játszmák zajlanak, amelyek nem tudatosak, akár generációról generációra átörökítettek. Egészen addig működnek így, ameddig ezt a folyamatot valaki meg nem szakítja azzal, hogy észleli „valami nincs rendben” és tesz azért, hogy önmaga változzék, fejlődjék.

– Milyen tanácsai vannak azoknak, akiket nem fogad el a családjuk, hiába is próbálkoznak?

– Ha valaki érzékeli, hogy valami nincs rendjén vele és a családjában, illetve a kapcsolataiban, kérje szakember segítségét. Nem kell tűrni a bántalmazást akkor sem, ha az szóbeli, lélekre ható. Noha kék foltok nem látszanak a testünkön, de azzal a tézisemmel soha nem hagyok vitatkozni senkit, miszerint „a lélek a legérzékenyebb, legsérülékenyebb szervünk.” Ha valaki változni, változtatni szeretne, és valóban elköteleződik a döntése mellett, akkor javulhat az élete, kapcsolatai, kapcsolódásai: önmagával, a természettel, a családjával, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetével. Igen lassú, nem egyszerű és nem is fájdalommentes ez a változási folyamat és azt is ki kell mondani, hogy nagy belső, lelki munkát igényel. Mindenkinek van helye és szerepe a saját családjában.

– Milyen képzést tart azzal kapcsolatban, hogy valaki megszabaduljon a bűnbakszereptől, hogyan kell ezt elképzelni?

– A változás a probléma észlelésén, tudatosulásán túl, nálam önismereti művészetterápiás folyamattal kezdődik. Az önismeret az, amely segíti az önbecsülés és az önértékelés helyreállását, a személyiség önmagával való harmonizálódását. Én magam mentálhigiénés szemléletű családi, vagy párkapcsolati mediáció során többféle módszert alkalmazok. Ezek igazolt, tudományosan alátámasztott módszerek, amelyet csakis szakvégzettséggel végezhetünk. Amikor a kliens érzékeli a problémáját és úgy dönt, változtatni szeretne, akkor küld egy bejelentkező e-mailt, amelyben ír önmagáról, családi állapotáról, életkoráról, végzettségeiről és arról a belső konfliktusról, amihez a segítségemet kéri. Jó és hasznos, ha a problémát kifejti, így átlátom, hogy kompetens vagyok-e a problémájának megoldásában, vagy inkább továbbküldjem más szakemberhez. Én egészséges, nem pszichiátriai eredetű problémával rendelkező klienseket fogadok, akik a testi tüneteiknek organikus okát kizárva, azt lelki eredetűnek vélve, illetve családi, párkapcsolati vitáikban, vagy életút-elakadásaikban keresik a megoldást. Ilyen életút-elakadások a párválasztás problémái, az életkezdési-, életközépi, vagy éppen az „üres fészek-szindróma”. Konfliktusrendezésben tinédzser-szülő, anyós, após, meny, vej, testvérek vagy sógorok közti viták mediálásában kérik a segítségemet.

Nem ritkán a menyek kerülnek bűnbakszerepbe

Bozzay Cecíliának több családi bűnbakképzéses esete volt már, de mivel ezek korrigálása akár élethosszig tartó tanulási folyamatot jelent, ezek folyamatosan változnak és fejlődnek. – Az egyik kirívó esetem az volt, amikor egy kliensem saját családjának minden biztatása ellenére, ám férje családjától folyamatosan bántva és kritizálva úgy érezte, hogy ő semmire sem alkalmas. Rossz feleség, rossz anya, a női nem szégyene, a hobbijai semmire sem valók, a férje családja folyamatosan degradálta minden cselekedetét. Az anyós és a sógornő, „akár sapka volt rajta, akár nem”, gyűlölte őt, de csak szépen csendesen, maguk között.

– A művészetterápiás folyamat során kiderült, hogy kliensem férjének családjában generációról generációra öröklődött a menyeken a bűnbak szerepe. Sok döntést meghozott kliensem és még többet a férje. Ma már teljesen másként működnek külön-külön és együtt is a férj családjával szemben – mondta.