Gyanús, ha mindig az év ugyanazon időszakában tüsszögünk

A parlagfű virágporának koncentrációja a közepes-magas tartományban alakul az ország déli–délnyugati részén, azaz Tolna megyében is, elérheti a nagyon magas szintet a következő napokban. Ez azt jelenti, hogy a gyomnövény pollenje most már minden erre allergiásnak tüneteket okozhat. Tüsszögést, torok- és szemviszketést, könnyezést. Azt, hogy hányan érzékenyek a parlagfű pollenjére, nem lehet tudni, ugyanis nagyon sokan nem fordulnak orvoshoz a tüneteikkel, hanem a patikákban vény nélkül kapható gyógyszerekkel, orrspray-kel kezelik magukat. A receptre kapható tablettákra sincs kedvezmény, a légzést könnyítő pipákra viszont van. De nem csupán ez az oka annak, hogy bizonyos esetekben érdemes orvoshoz fordulni.

Az allergia bármely életkorban kialakulhat, így kicsi gyerekeknél is. Fény derülhet erre úgy, hogy a kezdetben megfázásnak tűnő nátha csak nem akar elmúlni. Dr. Tusa Annamária, szekszárdi házi gyermekorvos szerint gyanakvásra ad okot a családi halmozódás, és ha egymást követő években mindig ugyanakkor jön elő a szemviszketés, tüsszögés. A szénanátha kordában tartásában a háziorvos tud segíteni, az allergia meglétét igazoló vizsgálatot ugyanakkor pulmonológus, azaz tüdőgyógyász végzi el, és ő az, aki alsó légúti, azaz asztmás tünetek kezelését végzi. A tesztet természetesen nem lehet a szezonban megcsináltatni, hiszen ekkor az allergiásnak gyógyszert kell szednie.

Bár az allergia kialakulásában többféle tényező is szerepet játszik a genetikai hajlamoktól az időjárásig, a külső tényező, vagyis esetünkben a rendkívül agresszív gyom, a parlagfű jelenléte és hatása döntőnek minősül. Az egyetlen igazi „orvosság” a gyom kiirtása, ezt pedig lehetőleg még akkor kell elvégezni, mikor éppen csak kibújik a növény a földből, tehát tavasszal. Aki szenved a növény virágzásától, most annyit tehet, hogy szedi a gyógyszert, keveset tartózkodik a szabad levegőn, nem a napon szárítja a mosott ruhát, és a szokásosnál gyakrabban mos hajat.

Többféle rizikófaktor is akad

Az allergia terjedése a fejlett ipari országokban a legkifejezettebb. A modern életforma ugyanis rizikófaktort jelent. Ilyenek a lakáson belüli környezeti allergének növekedése, az iparilag feldolgozott és tartósított, vegyileg szennyezett ételek, az immunrendszer túlterheltsége, stressz, levegőszennyezés. A parlagfű az első világháború utáni időszakban honosodott meg Magyarországon, és rövid idő alatt beborította az egész országot. A parlagfű terjedésével egyenes arányban nőtt az allergiás betegek száma is, míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán húsz százalék körül volt a parlagfű-allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri akár a nyolcvan százalékot is.

Borítókép: A parlagfű elleni leghatásosabb védekezés az agresszív gyom rendszeres irtása