A héten sok volt a lázas beteg, most a védekezés a feladat

A jó tapasztalatokat örömmel teszem közzé, és a jobbítás szándékától vezérelve a problémákról is írok, mondta dr. Kovács Klára bátaszéki háziorvos.

– A hét elején, telefonon kért segítséget egy a fővárosban dolgozó betegem. E-recept írással orvosoltam a bajt. Ezt a lányt gyerekkora óta kezelem, bizalmas a kapcsolatunk, kicsit beszélgettünk. Szerinted, mitől képes komolyan venni egy fiatal a világjárványt és a védekezést? A valóságot meddig érdemes tagadni, figyelmen kívül hagyni?

Elmondta, hogy egészen addig nem „értette”, csak hallotta a járványról szóló túláradónak tartott kommunikációt, amíg a párja sporttársa és az egyik munkatársa nem betegedett meg. A fenyegetettséget csak általa ismert és szeretett személyhez kapcsolva érezte valóságosnak. A valóságshow valószínűtlen világán szocializált fiatalok, leginkább a saját tapasztalataiknak hisznek.

Szó, ami szó, engem is megrázott, hogy a megyében az általam ismert kollégák között többen pozitív tesztet produkáltak, és sajnos tüneteik is voltak. Nem volt a héten nap, hogy többször ne gondoltam volna aggodalommal az állapotukra. Okos ember más kárán tanul, tartja a közmondás. Nem volna baj, ha ezt a járványban is szem előtt tartanánk.

A héten sok volt a lázas beteg. Telefonáltak és jöttek is. Szerintem ügyesek, rutinosak már a páciensek. Akiben felmerült, hogy koronás, az otthonról kért segítséget. Megkértem a tesztjét, mert a csekk­lista alapján Covid-gyanús volt. Már kísérőlevelet is kell írni a népegészségügynek, a vizsgálat indokoltságára nézve. Megírtam. Megkérdeztem, ezt miért találták ki? Mert volt olyan vizsgálatkérés is, amiben a kolléga a pácienst nem minősítette Covid-gyanúsnak, de a beteg megnyugtatása miatt a tesztet megkérte. Harminchat órával később a lázas újra telefonált, hogy piros az egyik lába. Orbáncos lett, a tesztelést lemondtam. Ezt a tesztelést elkapkodtam volna, ha nem az volna a szabály, hogy a negyedik nap tesztelünk. Mint mindennel a teszteléssel is ésszerűen kell gazdálkodni. A járvány jelenlegi szakaszában a tünetmentes Covid kontakt PCR-vizsgálatát már nem kell elvégezni.

Tesztelés „helyett” védekezés a feladat. Viszont mindenkit tesztelünk, akinek a tünete Covid-gyanús. Egyesek szerint zavarosak a szabályok. Ez így nem igaz, csak a szabályok változnak a betegszám növekedésével. Egy budapesti rokonomnak lázas betegség miatt, tegnap végezték el a PCR-vizsgálatát. Sokat kellett várnia, délután kettőre ígérkeztek a mentősök, helyette éjjel kettőre értek oda.

A mintavételt megelőző négy órában nem szabad étkezni és inni. Ha jelentős a csúszás, akkor nehezen tartható és elviselhető a dolog. A lázas betegeknek fontos a folyadékpótlás. A mentősök a menetidőt nem tudják lerövidíteni, a páciensek lendületes együttműködésén múlik, hogy a soronkövetkezőkhöz mikor érkeznek meg. Szóval, arra készüljön fel mindenki, hogy a garatból és az orrból törléssel történő mintavétel igen kellemetlen, de fegyelmezett felnőtt embernek elviselhető.

Időt kérni és az időt húzni nem érdemes. Saját, rendelőintézeti és kórházi ellátással kapcsolatos tapasztalataimat is megosztom önökkel. Otthon vett vért kétszer vittem a héten a rendelőintézetbe. A sorbanállás minimális. A többség megértette, hogy időpontra kell érkezni maximum tizenöt perccel előbb érdemes beállni a sorba, mert még ennyi időt sem vesz igénybe a lázmérés és kikérdezés.

A beléptetés így rendben van, már nem állnak a betegek a kígyózó sorokban és mindenki szépen viseli a maszkot.

Egyébként a főportán, az épületen belül is lehet tölteni Covid-kérdőívet, az feljogosít a rendelőbe való belépésre is. Szintén a főporta az osztályos felvételek esetén a beléptetőpont. A Covid első hulláma előtti szakellátásra kapott időpontokat egyeztetni kell a kezelőorvossal – írta Kostyálné dr. Kovács Klára.

Még korábban pedig a következőket jegyezte fel: a múltban is voltak nagy járványok, az utolsó kettő az 1830-as évek elején a pestis és az 1920-as évek kolerajárványa. Akkor és most is Magyarországon volt a legkevesebb veszteség, mert az emberek fegyelmezetten viselkedtek, betartották a szabályokat. A magyar túlélő nemzet, túlélt tatárt, törököt, labancot, szovjet megszállást. A járvány első hullámát túléltük. Remélem és hiszem, hogy néhány hónap múlva arról tudok írni, hogy készen van a védőoltás és ezért nem lesz második hulláma ennek a járványnak.”

A három szűrősátornak van szerepe

Sajnos a műtőblokkban is akadt dolgom. MR-vizsgálatra vittem az egyik rokonomat. Megfejtettem, miért van négy sátor az épület előtt. Az első, mint egy fekete-fehér öltöző üzemel, itt öltöznek be a szűrősátorban dolgozó nővérek. A másodikban folyik a kikérdezés és a lázmérés. A két egyforma kék sátrat a vírusos betegek elkülönítésére használják. Gyerekekkel és fogyatékkal élőkkel mehet csak be a kísérő. A tervek szerint konténerek kerülnek a sátrak helyére, és ebben folytatódik a Covidszűrés. A vizsgálat, amire mi érkeztünk, időben megcsúszott. Előjegyzésen kívül egy koronavírusos beteget vittek a CT-be. Mindenki nyugodt volt, türelmesen várt.

Milyen a színe?

Hasmenéses betegtől megkérdeztem, milyen színű a széklete? A legtöbbeknek ez a tabutémák közé tartozik, ezért próbáltam segíteni. A világos barnától a sötétig terjedhet a válasz. Hosszabb csend után megszületett a pontos válasz: medvebarna. Ilyen pontos és egyértelmű választ még sohasem kaptam erre a kérdésre.

Borítóképünkön dr. Kovács Klára