2020.10.16. 17:30
Kevesebb lett a bérvadászat, megváltoztak a körülmények
A nyár elején még abban bíztak a vadászok a megyében, hogy októberre, a bikaszezonra újból jönnek majd a külföldi bérvadászok. Sajnos nem így lett. Ha nem is állt le olyan mértékben az ország a járvány miatt, mint tavasszal, a megszokott rend nem állt helyre. Az új helyzetben alkalmazkodniuk kell a vadásztársaságoknak is a körülményekhez.
Fotó: Mártonfai Dénes
Hónapok óta nem jönnek a külföldi bérvadászok Tolnába a járványhelyzet miatt. Ez jelentős bevételkiesést jelent valamennyi megyei vadásztársaságnak, ugyanakkor az éves kiadások száma, összege jelentősen nem csökkent.
A bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke, Fiegler János elmondta, a „keskenyi” elnevezés egy Pörböly környéki földterület neve, ezt vette fel társaságuk.
– Ötvennégy tagunk van, és 5800 hektárt használhatunk, mely több száz földtulajdonos területe – mondta Molnár István. Aki vadászni szeretett volna a földtulajdonosok közül, azokat mind felvettük tagnak. Az elmúlt három évben 48 új lest csináltunk, és etetőket helyeztünk ki, hogy minél kevesebb legyen a gazdálkodók kára. A földtulajdonosokkal jó a kapcsolatunk, tiszteletben tartjuk a másik tulajdonát, nem fordulhat elő, hogy átautózunk bárki elvetett földjén, hiszen a vadászaink többsége maga is gazdálkodó – tette hozzá az elnök.
– Szerencsére a mi vadásztársaságunkat nem érinti érzékenyen a külföldi bérvadászok elmaradása. A vadgazdálkodásunknak ugyanis más a struktúrája, nem a nagyvadak jellemzik a vadászatot. Nálunk őzbakra, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehet vadászni. Ebből adódóan elenyésző a külföldi bérvadászat – mondta Fiegler János.
Vannak olyan vadásztársaságok, ahol valóban nagy gond ez, hiszen a vadgazdálkodásuk teljes mértékben a – mondjuk évi 15 gímszarvas kilövésével – külföldi bérvadászatra alapul, viszont náluk nincs tagdíj.
– Mi igyekeztünk olyan rendszert kialakítani, amely átsegíti a társaságot és a tagokat az átmeneti nehézségeken. Például idén a tagjainknak engedélyeztük az őzbakok kilövését, jövőre viszont erre egyáltalán nem lesz lehetőségük, mert belföldi bérvadászoknak ajánljuk fel. Tartalékot is képeztünk, így nem vagyunk nehéz helyzetben. Próbálunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez – mondta az elnök. A belföldi bérvadászoknak eladtak tíz lehetőséget vaddisznó, illetve tarvad (nem trófeás vad nőnemű egyede) kilövésére. Természetesen addig a keretig, amit a vadászati hatóság előírt.
A megye több vadásztársaságánál azonban várhatóan igen érzékeny veszteséget okoz a koronavírus-járvány okozta helyzet. Kompenzálásra nincs túl sok lehetőség, állítják a vadásztársaságok vezetői. Rövid távon a belföldi bérvadászati árjegyzékek újragondolása, és ezáltal a belföldi fizetőképes vendégek intenzívebb bevonása a vadásztatásba, továbbá a vadásztársasági tagok tagi költségeinek emelése, vagy új társasági tagok felvétele enyhítheti a károkat. Ahol nincs a költségvetésben tartalék, ott komolyabb problémákkal fognak szembenézni a társaságok.
A vadkárokat fizetni kell
A vadásztársaságok bevétele csökkent, ugyanakkor a vadkárt fizetniük kell. A vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly országosan megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek negyede egyetlen megyében, Somogyban realizálódott, ezt Zala, Baranya, majd Tolna megye követte. A vadkár kérdéskörét a 2015-ös vadászati törvény új alapokra helyezte. Az ágazati szereplőknek kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére.
