Szarvastrófeák sokasága érkezik a szekszárdi bírálókhoz

Már 33 éve foglalkozik trófeabírálattal Kosaras Zoltán, aki a mostani felhozatalról lelkesen beszél.

– Ilyen szenzációs évre nem is emlékszem – mondja. – A szeptemberben lőtt gímbikák trófeájának átlagsúlya fél kilóval nagyobb, mint az elmúlt években bármikor.

Valóban szépek és súlyosak a beküldött agancsok. A mérést és jegyzőkönyvbe vételt fiatalabb kollégájával, Simon Ádámmal végzi a rutinos bíráló. Mindketten a kormányhivatal (vadászati hatóság) ügyintézői. Egyre növekszik a mennyiség. Ma már éves szinten több mint négyezer őz-, dám- és gímszarvastrófea, illetve vaddisznóagyar kerül hozzájuk. A legjobbak arany-, ezüst- vagy bronz­éremben részesülnek. Tavasszal van az őzdömping, szeptemberben gímből, októberben dámból hoznak többet. Az elmúlt két hónapban gímszarvasból érkezett a legtöbb a szekszárdi bírálókhoz. Szeptember 1-től november 6-ig 537 darab. A csúcsidőszakokban mindennap nyitva tartanak, egyébként hetente kétszer. Néhányan ragadozókoponyákat is bíráltatnak: rókáét, borzét, sakálét.

Az agancsoknál nézik a súlyt, a szárhosszat, az ágak számát és hosszát, a két szár terpesztését, és fogazat illetve más ismérvek alapján megállapítják az állat korát. Így alakul ki a CIC-pontszám. (A CIC a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács angol rövidítése.) Magyar vonatkozása is van ennek. Nadler Herbert dolgozta ki 1925-ben azt a trófeabírálati képletet, melyet a CIC alapul vett a világszerte elfogadott rendszerének publikáláskor. A rendszer lényege: az egyes szépségtényezők súlyozott figyelembevétele. A Nadler-képletet az 1937-es berlini Nemzetközi Vadászati Kiállításon fogadták el, majd 1952-ben módosították, és 1954-ben véglegesítették.

Vér és mandula

A trófeákat bírálatra szállító vadászok némelyike mást is visz a szakhatósághoz: az elejtett vagy elhullott vaddisznókból vett mintákat. Északkelet-Magyarországon, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében terjed az afrikai sertéspestis a vaddisznók között. Tolna egyelőre tisztának tűnik. Sokan bíznak abban, hogy a keletről érkező fertőzést megállítja a Duna vonala. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közli az ismertté vált eseteket. A listán az első bejegyzés 2018. április 21-i, az utolsó 2020. november 7-i. A sorszámozás 4130-nál tart, de a tényleges esetszám – az ismert is – ennél több, mert jó néhány bejegyzés arról tanúskodik, hogy két-három elhullott állatot is találtak egy helyen. Leadni – a tolnai vadászoknak is – a vaddisznó szívéből vett alvadtvér-mintát és a mandulát kell. Az érintett területek vadászait ösztönzik az állománygyérítésre, s kártalanítást kapnak.

Borítóképen Tomecskó Tamás vadász (balról), Simon Ádám és Kosaras Zoltán bíráló