Kivirult a bátai kegyhely

2020.12.25. 09:00

Diakónus és iskolaigazgató, aki kiáll a keresztény értékrendért

A bátai templomban is felállították a fenyőfát. De ez a templom már nem ugyanolyan, mint tavaly, s pláne nem olyan, mint tavalyelőtt volt. A 2019-es és 2020-as év az ország egyetlen Szent Vér kegyhelyének teljes felújításáról szólt. A munkálatok az épület környezetére is kiterjedtek, a szabadtéri oltártól, a keresztúton át, a történelmi játszótérig. A részletekről Sümegi József diakónussal, a kegyhely őrével beszélgettünk.

Wessely Gábor

Fotó: W. G.

Mindennel elkészültek? Zavartalanok lesznek az ünnepi szertartások?

– Megtartható lesz minden mise – mondja Sümegi József, a kegyhely őre –, egészen vízkeresztig, a járványra való tekintettel persze kellő óvatosság mellett: maszkviseléssel, távolságtartással. A kivitelezés gyakorlatilag befejeződött, még a bútorzat, a liturgikus berendezési tárgyak cseréje van hátra, amihez olyan szakemberre lesz szükség, aki a faipari és az ötvös munkákhoz is ért.

Mire terjedt ki a munka?

– A templom teljes külső és belső felújítására, és a környezet, a templomtér rendbetételére. A plébániaépületet lelkigyakorlatos házzá alakítottuk, a közelében a mohácsi csata eseményeit idéző történelmi játszótér kapott helyet, a másik oldalon szabadtéri oltár, a középkori kolostor járószinten való bemutatása, keresztút, királyok útja (a Bátán járt királyok emlékművei), rózsafüzér-útvonal és a település történetét bemutató tanösvény. Ez egy nagy, másfél milliárdos projekt, amelybe két templom – a mohácsi és a szekszárdi –, valamint két kápolna – Bátaszéken, illetve Szekszárdon – felújítása is beletartozik.

Miért lett ennyire felkapott a bátai kegyhely?

– Nem felkapott lett, hanem újra felfedezett. A bátai templomban őrzött Szent Vér-ereklyéről már 1415-ben említés található a Thuróczi-krónikában. Ám a kegyhelyet a török a mohácsi vész után a földdel tette egyenlővé, s az új templom csak 1939-ben készült el. Az ereklye sem volt meg. Ezt 2017-ben sikerült pótolnia Udvardy György püspök úrnak, garamszentbenedeki segítséggel. A történelmi Magyarországon két Szent Vér-kegyhely volt: a bátai és a ma Szlovákiához tartozó garamszentbenedeki. Mária-kegyhelyből jóval több van. A dolog jelentőségére rávilágít, hogy most ősszel a bátai Szent Vér-kegytemplomot basilica minor rangra emelte Ferenc pápa. Tolna megyében ilyen rangú miséző hely eddig nem volt, s a Pécsi egyházmegyében is csak kettő: a pécsi székesegyház és a máriagyűdi templom.

Rendben van a templom, megkapta méltó rangját, de rendben vannak-e az emberek? Egyik prédikációjában, mely az interneten is hozzáférhető, a kor sivárságáról, a lélektelen életről beszél…

– Közismert a nyugati kultúrát jellemző individualizmus: valósítsd meg önmagadat, élj jobban, szerezz többet, élvezd az életet! Amiből következik, hogy másodlagos a többi ember élete és sorsa. Ettől beteg, ettől szenved a világ. S emiatt ellenséges az erre rámutató, ezzel szöges ellentétben álló keresztény értékrenddel és szemléletmóddal. Nehéz a helyzetünk, mert most már nemcsak a nyugati liberalizmus támadja a kereszténységet, hanem az iszlám fundamentalizmus is. Európaiságunk megőrzéséért kell küzdenünk, Európában!

A holnapot nyilván a következő nemzedék formálja. Ön diakónus is és gimnáziumigazgató is. Hogy látja, milyen lelkiállapotban van az ifjúság?

– A világban zajló folyamatok hatása alól senki nem vonhatja ki magát. Sem a fiatalok, sem a felnőttek, még az egyház sem. A magam részéről a keresztény értékrendet igyekszem felmutatni, azt képviselni, diakónusként, intézményvezetőként és magánemberként szintén. Viselkedésmintával, életpéldával és a kommunikációs lehetőségek kihasználásával is. Úgy gondolom, a holnap nemzedékét ma kell a jó irányba elindítani. Persze, egy tanévnyitón vagy egy ballagási ünnepségen nem prédikál az ember. De azt azért érzékeltetheti, hogy van más út is, nemcsak a többieket semmibe vevő önmegvalósítás. Van más út is, és az a jobb.

Példaadó közéletiség, hitélet és családi élet

Sümegi József 1960-ban született Bátán. Szekszárdon érettségizett 1978-ban, majd felvételt nyert a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakára. Menet közben átjelentkezett a szegedi József Attila Tudományegyetemre, és ott szerzett diplomát 1985-ben. Pályája kezdetén Szegeden végzett tanári és kutatói munkát, majd 1991-ben megpályázta és elnyerte a bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatói posztját. A közéletben és a hitéletben is aktív szerepet játszik. Diakónussá 2003-ban szentelték, 2016-tól a bátai Szent Vér-kegyhely őre. Zarándoklatok és más programok szervezését végzi, továbbá a most befejezett felújítási munkák koordinálását is ő látta el. Bátaszéken nagy szerepe volt a cikádori apátság romjainak feltárásában, a Géza-napi felvonulások és az élő passiójátékok megszervezésében. Családi élete is példaadó. Házas, három felnőtt fia van.

Borítókép: Sümegi József diakónus, a kegyhely őre, a Szent Vér-ereklyével a felújított bátai templom oltáránál

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában