dr. Horváth András

2020.12.23. 07:00

Alig túl a harmincadikon máris önálló életművet mutathat fel

Rangos elismerés fémjelzi munkáját. Az alma nem esett messze a családi fától. A fél világot bejárta szakmai útjain. Reményekre jogosít az utóbbi évtizedben bekövetkezett fejlődés.

Szeri Árpád

Világviszonylatban is kiemelkedőek az Alzheimer-betegséghez kapcsolódó kutatásai. Ezt nem jelen sorok – az ügyben kifejezetten laikus – szerzője állapította meg dr. Horváth Andrásról, hanem dr. Óváry Csaba PhD, a témakör kimagasló szaktekintélye. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója a Junior Prima Díj odaítélése alkalmából nyilatkozott így fiatal munkatársáról. Ugyanis a rangos elismerésnek, Magyar Tudomány kategóriában – tizedmagával együtt – dr. Horváth András is birtokosa lett. Áttekintve életrajzát, eddigi szakmai működését, nem akármilyen pályafutást nyugtázhatunk. Kutatott Belgiumban, az Egyesült Államokban, Portugáliában, Svájcban, intézeti főállása mellett adjunktusként oktat anatómiát a Semmelweis Egyetemen, számtalan tudományos diákkörös és PhD-hallgató témavezetője, szorgosan publikál, szakcikkeinek idézettsége kétszáz feletti. Három évvel ezelőtt az írott és elektronikus sajtó felsőfokú jelzőkkel adta tudtul, hogy a személyével is megerősített kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Mindez azért fontos, mert – idézzük a hírt közlő MTI-t – „az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez is.”

Ezt a fajta, fáradhatatlanságról és elhivatottságról tanúskodó ténykedést – a fenti felsorolás ráadásul nélkülözi a teljességet – sokan legkevesebb két életbe ágyazva lennének képesek teljesíteni. Dr. Horváth András azonban sikerrel sűrítette eddigi harmincegy évének legutóbbi tíz esztendejébe. A történetnek azonban még nincs vége: ugyanis a már említett életrajzot ismételten szemügyre véve egy újabb, kiváltképp sarkalatos adalékra bukkanhatunk. A Junior Prima Díj kitüntetettje, jóllehet a fővárosban él és dolgozik, eredendően Tolna megyei, tősgyökeres szekszárdi.

– Nemcsak Szekszárdon születtem, de tizennyolc éves koromig itt is éltem, itt jártam általános- és középiskolába – mondta el lapunknak dr. Horváth András. – A Garay János Gimnáziumban érettségiztem 2007-ben. Az Alma Mater ajtaján első osztályosként belépve még nem volt kiforrott tervem a továbbtanulás irányáról. Nagyjából a második évtől kezdett egyre jobban megszilárdulni az orvosi egyetem felé vezető szándékom.

A sikeres kivitelezéshez döntő mértékben hozzájárult, hogy a biológia és kémia kedvenc és magas szinten elsajátított tantárgyai közé tartozott. Ehhez adott volt a családi háttér is, hiszen édesanyja, dr. Horváthné Papp Ibolya egyetemi adjunktus, okleveles környezetvédő biológia-kémia szakos tanári diplomával is rendelkezik. Édesapja ugyancsak a tudományos élet reprezentánsa: Prof. dr. Horváth Béla, a PTE KPVK tavaly­előtt nyugalomba vonult dékánja, irodalomtörténész, országosan ismert József Attila-kutató, aki eddig kilenc kötetben idézte meg, alkotásai tükrében a költő különleges személyiségét.

– A Semmelweis Egyetem, ahova elsőre bejutottam, számomra mozgalmas, kifejezetten vonzó közegnek bizonyult – folytatta dr. Horváth András. – Az általános orvostudományi karra jártam, mindenekelőtt az idegrendszeri anatómia keltette fel érdeklődésemet. Harmadévtől Csókay András professzor mellett kezdtem el idegsebészeti tudományos munkát végezni. Valamivel később az ideggyógyászat vonzásának engedve dr. Kamondi Anita, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Neurológiai Osztályának vezetője mentorálásával főleg a Parkinson-kórral foglalkoztam. Diplomám megszerzésének évében, 2014-ben indult útjára Magyarországon a Nemzeti Agykutatási Program. Az ebben részt vállaló professzor asszony hívásának eleget téve PhD hallgatóként az Alzheimer-kór vizsgálatának szentelhettem időmet.

Innen és ekkortól datálható tehát az a tevékenység, mely az egykori szekszárdi diákot napjainkra a nemzetközi tudományos élet homlokterébe emelte. Az általa, munkájával fémjelzett eredményeknek köszönhetően Magyarország az Alzheimer-kór elleni küzdelemben a nem túl bőséges hazai források ellenére is a világ élvonalába került. Ráadásul a nemes értelemben vett karrierje a közeljövőben újabb emelkedő szakaszához érkezhet. 2021 január elsejével zöld utat kap intézetének és egyetemének közös együttműködésével megerősített EU-s pályázata. Ennek lényege az, hogy munkatársaival együtt hét nagy európai ország számottevő támogatásával végezhet olyan jelentős kutatást-fejlesztést, mely az Alzheimer-kór megelőzését szolgálja.

Korai felismeréssel hatékony lehet a beavatkozás

Vajon gyógyítható lesz-e néhány éven belül az Alzheimer-kór? A kérdést sokan teszik fel így, némileg sürgető kicsengéssel. Érthető módon főleg azok, akik közvetlenül vagy közvetve elszenvedői ennek a súlyos betegségnek. Dr. Horváth András szerint ilyen gyorsan és átfogóan teljesülő megoldást egyelőre nem lehet ígérni. – Sajnos az érzékenységben minden mást felülmúló idegrendszer károsodása a legkevésbé visszafordítható folyamat – húzta alá. – Általánosságban véve a gyógyítás kétségkívül fontos, talán a legfontosabb irányvonal. De jelenleg a korai felismerést támogató módszerek kerültek előtérbe. Az elmúlt öt-tíz évben bekövetkezett, valóban jelentős fejlődésnek köszönhetően ma már előre jelezhető ez a betegség a tünetek megjelenése előtt akár tizenöt évvel is. A teljes gyógyítástól még messze vagyunk, de a korai felismerés megteremtette a beavatkozások új, hatékony lehetőségeit.

Borítóképen Dr. Horváth András. Januártól újabb szakaszához érkezik kutatómunkája

Ezek is érdekelhetik