Fokozatosan vezetik be az új bortörvényt

A jelenlegi bortörvény 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba, és azóta több jelentős módosításon esett át. Az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet szövege többszöri és széles körű egyeztetést követően az ágazat szereplőinek bevonásával alakult ki, ugyanis a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) több szakmai javaslatát is beépítette a tervezetbe az agrártárca.

Az új bortörvény alapvető célja az adminisztrációs terhek csökkentése: a borágazat jelenlegi papíralapú ügyintézését elektronikus rendszer (ePincekönyv) váltja fel, amely egyúttal a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé a hatósági feladatokat ellátó szervezetek számára. Az ePincekönyv projekt a mezőgazdaság digitalizációs folyamatának fontos állomása, amely hozzájárul az összetett adminisztráció egyszerűsítéséhez. Kiemelt célja a jelenlegi, egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adathalmazok megszüntetése.

Schmidt Győző, a bonyhádi székhelyű Danubiána Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja is elmondta, a törvény nem nagy terjedelmű, de a valós, hétköznapi munkát a hozzá kapcsolódó rendeletek szabályozzák. Egyelőre úgy látja, hogy több olyan elem is bekerült a tervezetbe, ami nem életszerű. Például szüretnél a mustfokot azonnal fel kell tenni az elektronikus rendszerbe, míg a valós életben ez úgy működik, hogy a pincészetek többsége akkor mér mustfokot, amikor az adott tartály tele lesz. Ez pedig 2–3 napot is igényelhet.

Az új rendszer bevezetése lépcsőzetes lesz, először a nagy pincészetekre, illetve a 100 hektárnál nagyobb szőlőterülettel rendelkezőkre vonatkozik. Az elektronikus ügyintézés alapját jelentő ePincekönyv nyilvántartási és ügyintézési rendszere várhatóan 2021 nyarán kezdhet működni. Schmidt Győző szerint ha a sok papírmunkában egyszerűsítést jelent az új rendszer, akkor az pozitívum, sok múlik majd azon, hogy a gyakorlatban felmerülő problémákon menet közben hogyan változtatnak.

Az biztos, hogy borvidékenként, helyben több akkreditált laborra lesz szükség, melyek segítik a borászokat abban, hogy a Nébih-hez felküldött paraméterek szerint adhassák ki a borforgalmazási engedélyeket, tette hozzá a szakember.

Mészáros Pál szekszárdi borász szerint a helyi hegyközségek, hegybíró, hegyközségi tanács nagyobb szerepet kap az eddiginél. Sok múlik tehát az ő munkájukon.

Légli Ottó, a HNT elnöke pedig úgy fogalmazott: az ágazat feladata és felelőssége, hogy az új szabályrendszerben rejlő lehetőségeket kihasználja és szakmai tartalommal töltse meg azokat. Brazsil Dávid, a HNT főtitkára azt mondta, az egyablakos ügyintézés megerősíti a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét.

Kisebb borászatokra egyelőre még nem vonatkozik

Több megyei termelőt is megkérdeztünk arról, mit vár az új bortörvénytől. Egyikük elmondta, meghallgatott egy ezzel kapcsolatos előadást, de nem lett okosabb. Szeretnék egyben látni a törvényt és a hozzá kapcsolódó rendeleteket. Az biztos, hogy az elektronikus felületen való bevallás más hozzáállást igényel. Kérdés az is, hogy a jelenlegi pincekönyvhöz hasonló lesz-e a kitöltési mód vagy teljesen más adatsorokat kérnek. A kisebb borászatok abban bíznak, mire rájuk is vonatkozik az új kitöltési mód, addigra bejáratódik az ePincekönyv vezetése.

Volt, aki úgy vélte, az osztrákok példáját egyszerűbb lett volna átvenni, nekik csak a szüreti jelentést kell adott időre leadni, aki ezt elmulasztja, az csak asztali bort hozhat forgalomba.

Borítóképen: Mészáros Péterék szerint nagyobb szerephez jut a hegyközség, a hegybíró