A kereslet hajtja fel az építési telkek árfolyamát a városokban

Nem csak a fővárosban, a többi nagyvárosban is hasonló a drágulás – tájékoztatott Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Debrecenben öt év alatt tizenháromezer forintról huszonhatezer forintra, Győrben tizenkétezerről harmincezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a szakértő arra számít, hogy a 2021-­ben induló öt százalékos áfához köthető újabb lakásépítési ciklus az előzőhöz hasonlóan berobbantja majd a telekpiacot is. Erre utaló jelek máris látszanak: 2021 első kilenc napján ugyanis a 2016–2020-asnak több mint a duplájára nőtt az eladó telkek iránti érdeklődések száma – írta a lap.

Tolna megyében már az elmúlt évben tapasztalható volt az építési telkek jelentős drágulása, mondta el lapunk kérdésére Simon Andrea. Az Immo1 szekszárdi irodájának tulajdonosa szerint az árakat megyei viszonylatban az hajtotta fel, hogy a kereslet egyelőre jóval meghaladja a kínálat bővülését. Persze az erőműbővítés okán a Paksi Járásban újabb és újabb lakó- és ipari ingatlanok építésére alkalmas telkek kerülnek piacra, jellemzően a megyei átlagár felett. A frekventált, jó infrastruktúrával rendelkező telkek mindig is kelendőbbek voltak, ma is jól tartják az árukat, és a kínálat szűkössége miatt egyelőre a tulajdonosok „diktálnak”.

Az ingatlanos szakember szerint nem könnyű megyei átlagárakat meghatározni, de Szekszárdon például a telek fekvése, közművel való ellátottsága és a beépíthetőség mértéke alapján tíz- és negyvenezer forint közötti összeget kérnek négyzetméterenként. Mint az ingatlanpiac más szegmenseiben, így a telekárak tekintetében is jelentős szakadék tátong a városok és a kistelepülések között. Az Immo1 Tolna megyei kínálatait böngészve például Pakson egy ötszázötven négyzetméteres, központhoz közeli telket nettó huszonegymillió forintért hirdetnek, míg az atomvárostól mindössze húszpercnyi autóútra található Györkönyben és Nagydorogon egy hasonló nagyságú területtől már másfél millióért is megválna tulajdonosa.

Az árak nagy különbsége egyébként nem csak a telkek, de a lakások, családi házak tekintetében is fennáll. Amíg egy Tolna megyei kistelepülésen már négy-ötmillió forintért hozzájuthatunk egy családi házhoz, addig például a megyeszékhelyen ezért az összegért legfeljebb egy komfort nélküli tanyát kapunk. Az Immo1 adatbázisában a legolcsóbb ajánlat egy sárszentlőrinci ingatlan a maga 3,6 milliós vételárával, míg a legmagasabb összeget, százhetvenötmillió forintot egy szekszárdi családi házért kérnek. A legnagyobb hazai ingatlanos portál adatai szerint még ennél is nagyobb szakadék tátong a megyei árak között. Egy ötszáznegyven négyzetméteres telken fekvő, hetvenöt négyzetméteres, teljes felújításra szoruló ozorai házat kilencszázkilencvenezer forintért hirdetnek, míg a kínálat másik végén egy szekszárdi luxus­ingatlant találunk: a fél hektáros, panorámás telken álló, hatszáz négyzetméteres villakomplexum kétmillió euróért, vagyis mai árfolyamon számolva hétszázhúszmillió forintért várja új tulajdonosát.