A megye lakossága fogyatkozik, viszont több csecsemő született

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 2011-ben végzett teljes körű népszámlálást, de minden évben nyilvánosságra hozza azokat az adatokat, melyekkel követni lehet a lakosság számát. A tavalyi év adatsorából megállapítható, hogy mind Tolna megyében, mind az országban jellemző volt, hogy folyamatosan csökken a lakosság száma.

Mauthner Ilona

Fotó: Shutterstock

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly az első három negyedévben Magyarországon 69 543 gyermek született, miközben 94 494-en haltak meg. 2019 azonos időszakához képest a születések száma 4,9 százalékkal emelkedett, a halálozásoké 3,3 százalékkal csökkent. A természetes fogyás 24 951 fővel csökkentette az ország népességét, ami 21 százalékkal maradt el a 2019. hasonló időszakától.

Tolna megyében 2020-ban 215 514-en éltek. 1000 férfira 1081 nő jutott. Minden korosztályban – kivéve a 70 év felettieket – csökkent a megye lakóinak száma pár százalékkal. Hetven év felett viszont 4-5 százalékkal nőtt. A természetes fogyást tekintve Tolna megyében 3,3 százalékos volt a csökkenés, a legnagyobb Budapesten volt, 19,8 százalékban.

Megyei szinten a népmozgalmi folyamatok eltérően alakultak: Budapesten és Komárom-Esztergom megyében kevesebb, Veszprém megyében pedig szinte ugyanannyi gyermek született, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a többi megyében 2–12 százalékkal több csecsemő jött a világra. A legnagyobb mértékű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét jellemezte.

A születés és halálozás egyenlege negatív

A halálozások száma a főváros, továbbá Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye kivételével valamennyi megyében csökkent (0,7–12 százalékkal), a legnagyobb mértékben Nógrád megyében.

A születések és a halálozások egyenlege az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is népességfogyáshoz vezetett.

Többen házasodtak, de Tolnában kevesebben A múlt évben január és szeptember között országosan 53 774 házasságkötést anyakönyveztek, 3,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A házasságkötések száma Budapesten és Tolna megyében csökkent (13, illetve 5,4 százalékkal), a többi megyében emelkedett, a legnagyobb mértékben, 15 százalékkal, Bács-Kiskun megyében. A házasságkötések számának alakulását a koronavírus okozta járvány miatt bevezetett csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedések is befolyásolták.

A lakáskörülmények évről évre javulnak

Nagyon fontos mutató az is, hogy a lakosság milyen körülmények között lakik, hány lakás épült. Az elmúlt négy évben, 2016 óta évről évre több lakás épül Magyarországon. A múlt év első három negyedévében is folytatódott a lakásépítési piac felfutása: az egy évvel korábbinál 25 százalékkal több, közel 13 ezer új lakás épült az országban.

A lakásépítések száma a vidéki, kisebb lélekszámú és a megyei jogú városokban számottevően (48, illetve 34 százalékkal), a községekben az átlagostól valamivel lemaradóbban (19 százalékkal) emelkedett, a fővárosban viszont némileg (4,1 százalékkal) csökkent. A megyék döntő többségében az egy évvel korábbinál több új lakás épült. Az országos bővüléshez Somogy, Pest és Hajdú-Bihar megye járult hozzá leginkább.

Országosan tízezer lakosra 13 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (40), az országos átlag háromszorosa. A lakásépítések intenzitása Somogy, Pest, Vas és Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladta az átlagost, ugyanakkor Nógrád, Tolna (3,5) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében annak csak a töredékét tette ki.

Kevesebb volt a kiadott lakásépítési engedély

A múlt év első három negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján több mint 17 ezer új lakás építését tervezték, 37 százalékkal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában. Ebben a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5 százalékos áfakulcsának kivezetése), valamint a koronavírus okozta járvány miatti átmeneti visszaesés játszotta a legnagyobb szerepet.

Az újonnan épített lakások tízezer lakosra jutó száma (4,4) alapján Tolna a megyék rangsorának inkább a végén van, csak két megyét (Heves és Nógrád) előzve meg. Az elmúlt évben a megyében 45 lakás szűnt meg, amelyeknek több mint fele, pontosan 53 százaléka még 1945 előtt épült.

Hetvenöt, komfortosabb új lakás
Az épített lakások átlagos alapterülete 96 négyzetméter, ez az előző év azonos időszakához képest kissé csökkent. A legnagyobb lakásokat Heves és Fejér megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba. Tolna megyében tavaly 75 új lakás épült, ebből 44 családi ház.
Az új lakások többsége központi cirkókazánnal épül. A kevésbé korszerű helyiségfűtésről is egyre többen térnek át a központi fűtés valamely formájára. 2001-ben még ez a fűtési mód nem érte el a 40, 2016-ra viszont az 50 százalékot is meghaladta, és ez az arány tovább nőtt. A leggyakrabban használt fűtőanyag a gáz és a fa. A megújuló energiaforrással fűtött lakások aránya még nem nagy, de számuk évről évre nő. A lakások minőségi javulása folytatódott, már 95 százalékuk összkomfortos. Ennek oka a régi lakások korszerűsítése, valamint az új lakások magasabb minősége.