Támogatja a Tamási Hús külföldi piacszerzését a magyar kormány

– Tavaly júliusban járt Szekszárdon és Tolnán, most Tamásiba érkezett jelentős kormányzati támogatást bejelenteni. Önhöz delegálták Tolna megyét a kormányon belül?

– Nem, ez a véletlen műve! Egyébként a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter is itt volt Dunaföldváron, a Vajda Papírnál, ahol maszkokat kezdtek gyártani. Ez a helyzet világosan mutatja, hogy Tolna megye gazdasága erősödik, az itteni vállalatok a világjárvány közepette felismerték annak a lehetőségét, hogy a kormány támogatásával beruházásokat tudnak végrehajtani, és leépítés helyett növelik a kapacitásaikat, fejlesztik a technológiájukat, ezáltal megőrzik a versenyképességüket. Aki most fejleszt, az a jövőre nézvést szerez előnyt. Tehát azok a Tolna megyei vállalatok, amelyek most beruháznak, hosszú távon járulnak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Ezért köszönettel is tartozunk. Tamásiban olyan fejlesztést jelentettünk be, amely egy stratégiai ágazat része. Az élelmiszeripar tavaly nyolcszázalékos növekedést tudott felmutatni, és a világjárvány dacára egyetlen másodpercig sem volt ellátási nehézség, a szélsőségesen kilengő keresletet is le tudta követni, és ugyanazzal a 147 ezres foglalkoztatotti létszámmal vágott neki az idei esztendőnek, mint a tavalyinak.

– Visszakanyarodva még a tavalyi látogatásához: akkor elmondta, hogy Tolnában tizenegy cég kötelezte el magát, összesen 5,3 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre 2,6 milliárd forintnyi kormányzati támogatással, amellyel ezernégyszáz munkahelyet védenek meg megyénkben. Nyomon követik ezen programokat? Hogy áll a források felhasználása?

– Minden leszerződött összeg megérkezett ezekhez a vállalatokhoz, a beruházások végrehajtása zajlik, s folyamatosan küldik be az elszámolásokat. Direkt úgy írtuk ki ezt a pályázatot, hogy kevés legyen a bürokratikus teher, a papírmunka. Előre megkapta mindenki azt a pénzt, a maximum nyolcszázezer eurót, amelyet az Európai Bizottság engedélyezett, ezáltal könnyebben tervezhető a fejlesztés.

– Mondhatni, hogy mindenütt jó helyre került a pénz?

– Abszolút.

– Országosan is ez a helyzet?

– Igen. Óriási rekordot döntöttünk tavaly a beruházások terén. Miközben világszerte negyvenkét százalékkal estek vissza a közvetlen külföldi beruházások, addig Magyarországon száznegyven százalékos növekedést tudtunk felmutatni. Ez nyilvánvaló következménye annak, hogy megléptük tavaly márciusban azt, ami miatt sokat bíráltak minket, azaz, hogy nem szociális alapon osztottunk pénzt, hanem a beruházások támogatására fordítottuk a költségvetési forrásokat. Magyarországon tavaly 1434 beruházás indult, 1700 milliárd forintnyi értéket teremtve és 270 ezer munkahelyet megvédve, 12 ezer újat létrehozva, ami által most ugyanannyian dolgoznak Magyarországon, mint a világjárvány előtt. Miközben a világban az összes hasznos munkaidő kilenc százaléka elveszett, 114 millió ember vált álláskeresővé, addig Magyarországon tömeges munkanélküliség kialakulása nélkül tudtuk átvészelni a 2020-as esztendőt.

– A Tamási Hús Kft. mire és mennyi pénzt kap a kormánytól?

– A Tamási Hús Kft. 14 milliárd forintos beruházási programjához 3,5 milliárdnyi támogatást biztosít a kormány. A cég megduplázza a bacongyártási kapacitását, amely termelési többlet nyolcvan százalékát export piacokon értékesíti. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a magyar gazdaság egyik húzóágazata az élelmiszeripar. Folyamatosan meg kell újulnia, mert a kereslet minőségi és mennyiségi szempontból is átalakul, és azok a vállalatok, amelyek ezt jól lekövetik, nagy hasznot hajtanak a nemzetgazdaságnak. Bár osztrák tulajdonú a Tamási Hús, de az embereket itt alkalmazzák, és a 255 új munkahellyel már több mint ötszázan fognak itt dolgozni. Adót itt fizetnek, beszállítókat itt alkalmaznak, és nemcsak a környék, hanem az egész magyar élelmiszeripar profitál a beruházásból.

– Milyen az időjárás Indonéziában, ahol a napokban járt? Milyen jelentősége van az ottani magyar beruházásoknak?

– A magyar gazdaság nyitott, jelenleg körülbelül 82 milliárd eurónyi a nálunk befektetett külföldi tőke. Ez Európában és a világon is a legjobbak közé sorol minket. Magyarország kiváló és vonzó beruházási célpontként merül fel. Ugyanakkor nem tartoztunk a külföldön sok befektetéssel rendelkező országok közé. Ezen a helyzeten változtatni szeretne a kormány. Tavaly elkezdtük támogatni azokat a magyarországi vállalatokat, amelyek külföldön hoznak létre beruházásokat. Hogy miért? Mert amikor egy alapvetően exportra termelő cég elér egy plafont, akkor az adott exportpiacokon érdemes valamilyen termelési kapacitással is megjelenni. A támogatással ezt meg tudják valósítani, növelik a teljesítményüket, ezáltal a magyar gazdaság számára újabb és újabb bevételt hajtanak fel. Ahogy a nálunk termelő külföldi vállalatok is mindig utalnak haza profitot, úgy a külföldön beruházó magyar cégek is fognak, és nyilvánvalóan az a cél, hogy ez a mérleg kerüljön egyensúlyba. Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, és a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb technológiai export lehetőségét nyertük el összesen 103 milliárd forintnyi értékben. Ugyanis magyar konzorcium nyerte az indonéz fizetős autópálya-rendszer kidolgozását. Emellett számos más magyar vállalat külföldi beruházásait támogatjuk, egy 70 milliárd forintos programot indítottunk, amire 157 vállalat pályázott, és huszon­nyolcnak adtunk eddig támogatást 42 milliárd forint értékben, amelyből összesen 84 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre külföldön. Helyesen és jogosan a Nyugat-Balkán az első számú célpontja a magyar beruházásoknak, de Szingapúrtól Vietnámon át Laoszig vannak fejlesztési tervek, hiszen a keleti piacokon egyre nagyobb az igény a magyar termékek iránt.

– Az időjárást azért is kérdeztem viccesen, mert egy meteorológiai beruházásban is érdekelt egy magyar cég.

– Igen, ötvenmillió dollárért egy meteorológiai beruházásra is nyílik lehetőség, erről is tárgyaltunk most.

– Mondana további példákat a támogatott külföldi beruházásokra?

– Egy napkori és egy miskolci cég Albániában, illetve Bulgáriában napelemparkot épít. Aztán vannak magyar vállalatok, amelyek fém- és vasipari gyárat építenek Szerbiában, egy másik digitális fizetési platformot hoz létre Szingapúrban, de van olyan is, amely alpesi hotelt épít és üzemeltet Ausztriában. Színes és széles a paletta.

– A Tamási Hús osztrák tulajdonú vállalatként miként illeszkedik ebbe a szisztémába?

– Délkelet-Ázsiában egyre nő a középosztályok mérete és fizetőképessége, ezáltal nagy mennyiségű, az eddiginél szofisztikáltabb élelmiszeripari kereslet állt elő. A kifejezetten magas minőségű magyar élelmiszeripari termékek iránti igény folyamatosan nő. Persze küzdünk a sertéspestis és a madárinfluenza következményeivel, de a magyar élelmiszeripari termékek – a GMO-mentességből fakadóan is – vonzóak a távol-keleti piacokon. Ezért a Tamási Húsnál előállított bacontermékeknek az ázsiai kampányát is megindítjuk, így reményeink szerint ez a magyar élelmiszeripari exportot elég erőteljesen meg tudja dobni.

– Ön tavaly már átesett a koronavírus-fertőzésen egy külföldi útja során. Hogy áll az ellen­anyagszint a szervezetében? Be kell adatnia a védőoltást?

– Mindenképpen beadatom az oltást. Két okból nem került erre még sor. Egyrészt az elég magas víruskoncentráció miatt sok az antitest a szervezetemben, másrészt még nem is kerültem sorra. Mivel nem vagyok baloldali polgármester, aki orvosnak adja ki magát, ezért szépen kivárom a soromat. Ha jól emlékszem, talán a negyedik ütemben kerülünk majd sorra mi, kormányzati tisztségviselők, és nekem teljesen mindegy, hogy milyen oltóanyaggal oltanak be. Egy dolog számít, hogy legyen magyarországi engedélye. Ellentétben a baloldali képviselőtársaimmal, én bízom a magyar szakemberekben. Nem értem azon baloldali politikusokat, akik bátorkodnak vitába szállni a világ tudományos közösségével. Én bízom a kiváló magyar szakemberekben. Ha valamire azt mondják, hogy használható, azt elhiszem. A lényeg, hogy minél többen és minél gyorsabban beoltassuk magunkat, hogy mielőbb visszakerüljön az életünk a normális kerékvágásba. Senkinek sem kényelmesek a korlátozó intézkedések, de ha most nekiállnánk ész nélkül nyitni, akkor az olyan helyzetet állítana elő, amellyel aztán később nagyon nehéz lenne elszámolni. Sajnos ismét közelíti a napi százat a Covid miatt elhunytak száma, a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok beoltása nélkül elképesztő felelőtlenség lenne megindítani a nyitást. Az, hogy ez mikor történhet, azon múlik, mennyi oltóanyagra tudunk szert tenni. E szempontból jól állunk, mert egyetlen európai uniós országként szerződést kötöttünk a kínaiakkal és az oroszokkal is. Kínából 550 ezer, Oroszországból 46 ezer oltóanyag érkezett eddig, és hamarosan érkeznek újabbak. Számításaink szerint itt lesz három és fél milliónyi ember oltásához szükséges vakcina május végéig.

Újabb nemzeti konzultáció indul, a nyitásról várják a véleményt

– Minden fontos kérdésben kikértük az emberek véleményét az elmúlt tizenegy évben, így ebben is ezt tesszük – kezdte válaszát Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy mit vár a kormány a nyitásról a napokban útjára indított nemzeti konzultációtól. – Ugyanis azt gondoljuk, hogy a kormány akkor tud igazán jó döntést hozni, ha tudja, hogy az emberek mit fogadnak el, illetve mit szeretnének. Egy ilyen súlyos kérdésben evidens volt számunkra, hogy megkérdezzük az emberek véleményét, és ahogy a többség dönt, azt végre fogjuk hajtani – tette hozzá a miniszter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a kormány gazdaságot támogató intézkedéseiről beszélt