Tojáshéjba maratott, színes domborművek

Mi köze a pandémiának a tojáscsipkézéshez? Ugyanaz, mint minden más művész és tárgyalkotó kézműves megélhetéséhez: ha nincs bemutatkozási, értékesítési lehetőség, nincs bevétel. Az elmúlt harminc évben, Csuhaj Tünde a húsvét előtti heteket külföldön töltötte. Nem üdülni járt, hanem szakvásárokba: Ausztriába, Németországba, Franciaországba, Svájcba. Szemet gyönyörködtető, csipkézett tojásai igazi remekművek. Itthon sajnos nem annyira felkapott alkotó, mint Nyugat-Európában.

Tavaly két vásár után gyorsan haza kellett jönnie a járványügyi intézkedések miatt. Az idén meg el se indulhatott, mert elmaradtak a látogatók ezreit vonzó seregszemlék. Nagy bevételkiesés ez a számára. A meghatóan szerény nyugdíjából él, szintén nyugdíjas férjével, Szatmári Juhos László szobrászművésszel.

‒ Gyakorlatilag tavaly hazahoztam a kivitt munkáim nagy részét – mondja –, s mivel szeretek dolgozni, mostanra megdupláztam a készletet. Volt időm szépítgetni, úgyhogy mára egy rendkívül gazdag, átfogó anyag áll rendelkezésre. Ami a következő húsvétig tovább bővül, mert a belföldi kereslet igen csekély, miközben újak megint készülnek. Nem bánnám, ha valaki így, egyben megvenné és kiállítaná.

Önálló kiállításra itthon mindössze kétszer kérték fel Csuhaj Tündét. További két alkalommal pedig férjével közösen mutatták be alkotásaikat. Ugyanakkor külföldön már mintegy százötven szakkiállítás és vásár visszatérő, meghívott vendége volt. Vannak gyűjtők, akik kifejezetten az ő munkáit keresik.

Lúd-, fácán-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat csipkéz, egyedi műveket hoz létre, úgynevezett plasztikus maratással. A tojások héja több rétegből áll, s az avatott kismester, aprólékos munkával, káprázatos mini-domborműveket állít elő e rétegekbe hatolva. Általában többféle technikát alkalmaz: áttörést is, maratást is, színezést is.

‒ Az új dolgok kipróbálása még mindig izgat – meséli –, ami sokszor 70-80 százalékos tojástöréssel jár. Ám, ha összeáll a munkafolyamat, minimális lesz a selejt. Megszületnek a tojáscsodák, az alkotó és a szemlélő közös örömére. Mert az biztos, hogy az ember, bármilyen is körülötte a világ, vizuális gyönyörűségekre mindig vágyik.

Alkotói közegben él

Tamásiban született Csuhaj Tünde, 1954-ben. Pécsen végzett művészeti szakközépiskolát, kerámia szakon, majd dolgozni kezdett a csatári kerámiaüzemben, 1973-ban. Egy ideig a Gyermekek Háza munkatársa volt. Tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik. Művészi értékű kézműves alkotásokat előállító kismester. Jelenleg ilyen magas szintű, külföldön is keresett munkákat, ebben a szakmában mindössze ketten produkálnak Magyarországon: egy alföldi tojásdíszítő és ő. Aprólékos a feladat, egy szép, díszes tojás elkészítése 3-4 napig is eltarthat.

Alkotói közegben él. Férje Szatmári Juhos László szobrászművész. Fia Juhos Lehel (1981) bútoripari formatervező. Lánya Juhos Janka (1984) ötvös, ékszertervező.