Szemkápráztató égi jelenségben gyönyörködhettek a szekszárdiak

A ritka légköri optikai jelenség a várostól keleti irányban volt megfigyelhető. A színpompás látvány ezúttal ráadásul huzamosabb ideig látható volt. Pontosabban szólva, a „huzamosabb” ideig tartó, egyszerre esős és napsütéses időjárásnak köszönhetően vasárnap délután több időpontban is kialakult a jelenség.

A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső– vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Jóval ritkábban, de időnként úgynevezett dupla szivárvány is kialakul, amelynél egy másik, halványabb ív is látható, fordított színekkel – írja a Wikipedia.org.

Előfordul, hogy a szivárvány ív formája is megváltozik, repülőgépből nézve körnek látszik, vagy irizáló felhőket (úgynevezett „tűzszivárványt”) is létrehozhat, amennyiben a fény jégkristályokon törik meg, megfelelő körülmények között.

A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, ha az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.

Gyakran látható szivárvány vízesés vagy szökőkút mellett is. A kertben is létrejöhet, mikor porlasztott vízcseppekkel öntöz valaki napos időben. Ritkán látható az úgynevezett fehér szivárvány, amit holdfényes estéken lehet látni. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat. Megfelelő technikával készített fényképen azonban előtűnnek a szivárvány színei.

A szivárvány színeit a fehér fény szétszóródása okozza, amint az áthalad az esőcseppeken.

Néha egy halványabb és vastagabb másodlagos szivárvány is látható. A kettős szivárványokat az okozza, hogy a fény egy része a csepp elejéről is visszatükröződik, és 50-53°-ban távozik. A második tükröződés eredményeként, a másodlagos szivárványszínei fordítottak, a kék van kívül és a vörös belül. A megvilágítatlan sávot a két szivárvány között felfedezőjéről, az ókori Aphrodisias Alexanderről Alexander-féle sötét sávnak hívják.

Borítóképünkön: „földet ért” a szivárvány Szekszárdon