Dr. Németh Csaba a kórházi munkáról és a védőoltásról

– Lecsengőben a Covid harmadik hulláma. Kérem, tekintsünk vissza az elmúlt 14-15 hónapra! Az egészségügy hogyan birkózott meg a hirtelen rázúduló pluszfeladatokkal?

– Mindenkinek volt feladata jócskán, senki nem ült karba tett kezekkel a koronavírus előtti időszakban sem – válaszolta dr. Németh Csaba, a Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatója. – A járvány jelentős terheket rótt ránk. Az első hullám abból a szempontból nem volt vészes, hogy viszonylag kevés covidos beteg érkezett. Ugyanakkor számos új dologra kellett felkészülnünk. Nem tudhattuk pontosan, hány személyt kell majd ápolnunk, így a megfelelő felkészülés érdekében arra kellett berendezkednünk, hogy sokat.

– A védőöltözet felvétele, levétele, a lélegeztetőgépek és más eszközök használata, működtetése hogy ment?

– Ezeket a gyakorlatokat el kellett sajátítani. Kialakult a napi rutin, bár kétségtelen, hogy időre volt szükség hozzá. Mosolyogni szoktam, amikor hallom a híradásokban, hogy az embereknek gondjuk van a hétköznapi maszkviseléssel. Hogy ez mekkora macera! Gondoljanak bele, hogy az én munkatársaim, tetőtől talpig beöltözve dolgoznak: overallban, szemüvegben, dupla kesztyűben! Nem lazíthatnak, nem ugorhatnak ki meginni egy kávét. Négy órát lehúznak védőöltözetben. Amiatt, hogy mindenkinek meglegyen négy óra elteltével a pihenési lehetősége, új munkarendet kellett kialakítani. Ilyen fizikai megpróbáltatás négy óránál hosszabb időn át senkitől sem várható el.

– A lelki megpróbáltatás sem lehetett csekély, látni a sok szenvedőt, haldoklót…

– Az egészségügy eleve olyan világ, ahol nagy a pszichés nyomás. Gyakoribb a kiégés, mint más szakterületeken. Ebben a rendkívüli helyzetben meg pláne felgyülemlett a feszültség. Csúcsidőben a belgyógyászati tömb több szintjét covidos betegek foglalták el.

– Volt elég létszám, vagy átvezényeltek Szekszárdra mint kijelölt járványkórházba dolgozókat máshonnan?

– A második hullám kezdetén érkeztek hozzánk máshonnan munkatársak, ám ahogy emelkedett az ellátandók száma, és már minden kórháznak kellett betegeket fogadni, visszatértek az eredeti helyükre, mert ott is nagy szükség volt rájuk. Mi mindig sikeresen megoldottuk a felmerülő problémákat. Tegyük hozzá, hogy nálunk leterheltebb kórházak is voltak az országban.

– Az átoltottság lesz a megoldás?

– Mindenképpen. Köztudott, hogy eleinte azon időskorúak életét veszélyeztette a koronavírus, akiknek más, krónikus betegségük is volt. Az utóbbi időben viszont az új mutáns több, viszonylag fiatal életet is követelt. Ezért kell tudatosítanunk, hogy pillanatnyilag az egyetlen hathatós, aktív védekezési mód a vakcina beadatása. S emellett a passzív védekezés is fontos: a maszkhordás és a távolságtartás.

– Vannak, akik ódzkodnak a vakcinától vagy egyes vakcináktól…

– Akik eleve elzárkóznak, azokkal nem lehet mit kezdeni, a bizonytalankodókat viszont érdemes meggyőzni. Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya a védőoltás. Rendelkezésre áll többféle szérum, így mindenkinek azt javaslom, hogy regisztráljanak, foglaljanak időpontot, és immunizáltassák magukat!

– Ön átesett a fertőzésen?

– Én nem voltam beteg. A járvány elején sikeresen védekeztem, s az első adandó alkalommal beoltattam magam. De sajnos voltak személyes ismerőseim a betegek és az elhunytak között is. Ahogy az ágyak mellett dolgozó orvosoknak, nővéreknek, úgy nekünk, vezetőknek is rendkívüli strapát jelentett ez az időszak. A vezetői munka eleve nem úgy fest, hogy délután négykor leadom az irodakulcsot a portán, és másnap reggel nyolckor felveszem. Most különösen fontos a folyamatos rendelkezésre állás, hiszen bármikor adódhat megoldandó probléma. A sikeres működés érdekében kapcsolatot kell tartanunk a döntéshozókkal, és irányítanunk kell a helyieket a végrehajtás során.

– Hogy viselte ezt a családja? Nem volt olyan gondolata, hogy abbahagyja?

– Nem, soha. Ez a hivatásom, ezt vállaltam, kitartok. Egészségügyes család vagyunk, elfogadjuk, hogy most ez a helyzet. Természetesen szeretnénk elmenni majd két hét szabadságra egy olyan helyre, ahol nem csörög a telefon, nem jönnek a faxok, az e-mail­ek, csak madárdal hallatszik, vízcsobogás és a szél borzolta falevelek zizegése.

A védőoltások emberek millióit mentik meg

Dr. Németh Csaba 1973-ban született Baján. Orvosi diplomáját Szegeden szerezte 1997-ben. Ugyanott, 2000-ben egészségügyi közgazdászként végzett. Pécsen, 2002-ben jogi szakokleveles orvosi képzésen vett részt. Dolgozni Szekszárdon kezdett a Tolna Megyei Balassa János Kórházban. Az intézmény főigazgató főorvosává 2016-ban nevezték ki. Az orvostudomány legjelentősebb vívmányának az antibiotikumok és a védőoltások feltalálását és alkalmazását tekinti.

Azelőtt emberek milliói haltak meg olyan betegségekben, melyek ma könnyedén megelőzhetők, gyógyíthatók. A koronavírus elleni védekezés tapasztalatai még most gyűlnek össze. Úgy véli: nem lehet megjósolni, hogy meddig tart a járvány. Nem valószínű, hogy egyik napról a másikra elmúlik, de az átoltottság – mint a statisztikai adatokból is látszik – biztosan visszaszorítja. Reméli, hogy mihamarabb visszatér az élet szokott rendje. Ehhez azonban, pillanatnyi tudásunk szerint, elengedhetetlen az immunizálás.

Képünkön: Dr. Németh Csaba főigazgató szekszárdi kórházi irodájában