Bizonyítottuk, világszínvonalú teljesítményre vagyunk képesek

Bár már 2019 decemberében kiderült, hogy a koronavírus miatt a világot komoly veszély fenyegeti, az Egészségügyi Világszervezet csupán 2020. március 11-én hirdette ki a járványhelyzetet. A magyar kormány érezve a helyzet súlyosságát már korábban, január 31-én létrehozta az Operatív Törzset, amellyel itthon elindult a védekezés. Amíg oltóanyag nem állt rendelkezésre, különböző kormányzati és operatív intézkedésekkel csökkentették a járvány hatásait, a feladatok ellátásában hatalmas szerepe volt az egészségügynek és minden társszervnek. A munkában kiemelkedő feladat hárult a területi közigazgatásra, hiszen miután az egészségügyi dolgozók oltását a kórházak elvégezték, és 2020. december 26-tól rendelkezésre álltak a vakcinák, január 4-én megalakult az Országos Oltási Munkacsoport, innentől pedig az oltási folyamat logisztikai szervezését teljesen átvette a területi közigazgatás – tekintett vissza a járványhelyzet első heteire György István, területi közigazgatásért felelős államtitkár.

Elmondta, innentől a kórházi főigazgatók, háziorvosok bevonásával a megyei munkacsoportokhoz került egyebek mellett a vakcinák megyék közti elosztása, szállítása, a kirendelt egészségügyi dolgozók szállásának biztosítása, ellátása, a kórházakkal való kapcsolattartás. A közigazgatás a szervezési munkában elévülhetetlen érdemeket szerzett, ezzel bebizonyítva, hogy világszintű teljesítményre képes – hangsúlyozta az államtitkár – hiszen, mint mondta, Magyarországon május 22-re megtörtént az ötmilliomodik beoltás, amely nagyon komoly teljesítmény.

– Ezzel Európában az oltási versenyt megnyertük, bár soha sem tekintettük annak. Célunk az volt, hogy Magyarország minél hamarabb elérje a közösségi immunitást. Ma már túl vagyunk az 5,5 millió oltáson, amely a felnőtt lakosság 65 százalékát jelenti és megkezdtük a regisztrált 16-18 éves korosztály, sőt már elindult 12-15 év közöttiek oltása is” – emelte ki. Mint megtudtuk, utóbbiaknál a már jelentkezettek fele megkapta a védőoltást.

– Arra bíztatok mindenkit, hogy éljen az oltás lehetőségével, hiszen még mindig van hárommillió ember, aki nem kapta meg a vakcinát – hangsúlyozta György István, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője. – A már beoltottak magas aránya a járvány terjedését jelentősen befolyásolja, de akik nem kaptak védőoltást, ki vannak szolgáltatva a fertőzésnek. Csak a saját szervezetük ellenállóképességén múlik, hogy átvészelik-e a betegséget kevésbé komoly tünetekkel vagy tragikus kimenetelű lesz. Ez óriási felelősség, amit senkinek nem tanácsolnék! – nyomatékosította az államtitkár. – Százszázalékos védettség nincs, az sem kizárt, hogy aki oltott, újrafertőződik, de a tapasztalatok azt mutatják, közülük a legtöbben könnyen átvészelik a betegséget és a halálesetek száma is két nagyságrenddel kisebb azokhoz képest, akiknél az oltás nem történt meg.

György István szerint Magyarország nagyon komoly lépést tett előre a keleti vakcinák beszerzésével, de furcsa körülménynek nevezte, hogy a magyar kormánynak harcolnia kell, hogy a Sinopharm és a Szputnyik oltást a többihez hasonlóan az Európai Unió elfogadja. Úgy véli, minden tagállamnak joga van eldönteni, milyen vakcinát használ, de hazánk ma már hozzászokhatott ahhoz, hogy az unión belül nem feltétlenül kap meg minden támogatást ahhoz, hogy harmonikusan haladjon előre és kapcsolata a tagállamok mindegyikével sem nevezhető felhőtlennek, amelyben nem feltétlenül Magyarország a hibás.

– Az Európai Unió mai szemlélete szerint teljesen átértékeli és politikai alapra helyezi az ország megítélését, ami nem szerencsés, de az oltási tevékenységgel bebizonyítottuk, hogy világszínvonalú teljesítményre vagyunk képesek az egészség, az élet és a gazdaság védelme szempontjából. Utóbbiról elmondható, hogy ennek köszönhetően ma már 50 százalékkal többen dolgoznak, mint a pandémia kezdetekor, amelyhez sokat segített a bértámogatás, amellyel egymillió munkahelyet sikerült megőrizni. Nem véletlen, hogy ma már a korábbi 4,5 százalékkal szemben az Európai Fejlesztési Bank is 6,5 százalékos GDP növekedést jósol – tette hozzá az államtitkár.

Paradigmaváltás a területi közigazgatásban

György István emlékeztetett: a veszélyhelyzeti kormányrendelet engedélyezte, hogy a lejárt okmányok miatt ne kelljen felkeresni a kormányablakot. Ez jelenleg közel kétmillió okmányt érint. A mostani szabályok szerint a veszélyhelyzet elmúltát követően 120 nap áll rendelkezésünkre ezeket megújítani. – Ne várják meg az utolsó heteket! Május 5-e óta már nem csak időpontfoglalással, hanem sorszámhúzással is intézkedhetünk – figyelmeztetett az államtitkár. Jelezte, az informatika a következő kiemelt fejlesztési irány a területi közigazgatás életében. A most kialakítás alatt álló lehetőségek a mesterséges intelligencia használatával eljuttatnak minket az új, paradigmaváltás utáni korszakba, amikor a legtöbbet használt ügytípust otthonról, egy laptopról is el tudjuk intézni, egy arcfelismerő rendszer segítségével. Megtudtuk, egyes informatikai fejlesztések pilot-projektjeit már elindították. Ilyen az applikáció, mellyel ellenőrizhetjük, melyik kormányablak mennyire zsúfolt, hova érdemes mennünk.