Komoly károkat okozott a jégverés a Szekszárdi borvidéken

Hosszú perceken át esett a jég pénteken kora este Szekszárdon és környékén. A jégszemek mérete a borsó nagyságútól a meggy nagyságúig terjedt. Rossz érzés volt látni a pusztítást – mondta ela TEOL.hu kérdésére dr. Bodri István. A borász tudatta, a Bodri Pincészet szőlőültetvényei közül a Faluhelyen, Gesztenyésben és Gurovicán található ültetvényeket érte komolyebb jégverés. Hozzátette – területeiket tekintve – az utóbbi hely volt az epicentrum. Első becslése szerint az iménti helyeken található ültetvények 30-50 százalékos kárt szenvedtek.

Dr. Bodri István elmondta, rendkívül fontos a bogyókon keletkezett sebek mielőbbi begyógyítása. A borász azt javasolja a gazdáknak, hogy mielőbb lássanak neki a védekezésnek. Hozzátette, pincészetüknél már meg is kezdték a permetezést, amit kénnel és rézzel végeznek. Ugyancsak hozzáfűzte, remélhetőleg a következő napokban nem lesz eső, mely hátráltatná a növény gyógyulását, ellentétben a meleggel, mely elősegíthetné azt. Zárásként Dr. Bodri István elmondta, reményeik szerint még helyrehozható az elszenvedett kár.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Takler András borász is. A Takler Pince területei közül a Cinka-tetőn található ültetvény szenvedte el a legnagyobb kárt. Itt 50-60 százalékosra, míg Gurovicán 20-30-, a Strázsa-hegyen pedig 10-15 százalékosra becsülik a szőlőültetvényt ért kárt. Hozzáfűzte, ahol nagyobb volt a lombozat, ott kevesebb kárt szenvedett a szőlő, ám ahol kissé oldalról érte a jég a szőlőt ott jelentős károk keletkeztek. Takler András elmondta, a jelenlegi helyzetben rendkívül fontos a mielőbbi védekezés, a bogyókon keletkezett sebek beztárása, ezért szombat délután már neki is láttak a permetezésnek.

Nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső

A talajgenerátoros országos jégkármérséklő rendszer országszerte működött, azonban – annak ellenére, hogy ez a létező legmodernebb technológia – a szupercellák ellen nem tud hatékony védelmet nyújtani. Az előzetes adatok szerint 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban a pénteki zivatarok nyomán – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel szombaton.

A pénteki hidegfront az idei év harmadik hőhullámát zárta le. Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak.

Magyarországon a légköri viszonyok ismét kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához. Hét szupercella fejlődött ki: Sopron és Tata környékén, Baranya és Tolna megyében, Budapest északnyugati agglomerációjában, Dél-Pesten és Aggtelek környékén. Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront érkezésekor mért 93 ezerrel.

A zivatar hevességét és ezáltal a jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található jégszemek méretét jellemző érték milyen magasságban éri el a 45-öt. Amennyiben ez 3000-4000 méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben.

Mint írták, amint az a baranyai, a tatai és a budapesti szupercelláról készített animációban is látható, a 45-ös érték 10 000 méter, sőt esetenként 13 000 méter magasságban volt mérhető.

Az előzetes adatok szerint július 9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban. Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten és Pest megyében fordult elő.

A kamara szerint egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.

Borítóképünkön Urbán Péter szőlész-borász mutatja a jégeső utáni károkat a Szekszárd Gurovicza-tetőn lévő területen