Idén újra kifutott „a magyar tengerre” a Médiahajó

A Somogyi Hírlap ismét közös tanácskozásra hívta a Balaton körül dolgozó vállalkozókat, politikusokat, hogy együtt igyekezzenek meghatározni, merre kellene fejleszteni a tó turizmusát. Az idén harmadik alkalommal megtartott rendezvénynek ezúttal is a BAHART zászlóshajója, a Szent Miklós adott otthont, hogy a siófoki hajóállomásról kifutva ötleteljenek a résztvevők. A meghívott vendégeket Lengyel János köszöntötte. – A Balaton egészen másként látszik a partról és a vízről. Az álláspont sokszor nézőpont kérdése, mi igyekszünk megmutatni a Balatont mindegyik nézőpontból – mondta a Somogyi Hírlap főszerkesztője. Hozzátette: a Balaton is egy olyan téma ma Magyarországon, amelyről mindenki azt hiszi, ért hozzá. Pedig nem elég beszélni róla, hanem tenni is kell érte. – Ez a Balatoni tettek hajója, azok vannak itt, akik legalább négy órát szánnak rá hogy a Balaton jövőjéről beszéljenek. A Balaton mindenképpen fejlesztésre szorul, Olyan egymásba kapaszkodó ötletekre van szükség, amelyekre már egy-egy település kevés, ezért ez a hajó az összefogás hajója is, folytatta Lengyel János.

Witzmann Mihály, a Somogy 4-es választókerület országgyűlési képviselője, a rendezvény társházigazdája tősgyökeres balatoniként szólt a résztvevőkhöz. – A mai nap arról szól, hogy a szavak szintjén egy olyan közös csónakban evezzünk, amely a térség fejlődését szolgálja – mondta a politikus köszöntőjében. Kiemelte: soha annyi forrás nem érkezett még a Balatonhoz, mint az elmúlt években. Witzmann Mihály kitért a Balatonról sajtóban megjelent álhírekre is, amelyek azt állították: a Balaton kiürült, vagy azt, hogy nincs szabadstrand a tónál. A Balatonnál 110 strand van, amelyek összesen 40 kilométer hosszúak, a szabadstrandok ebből 25 kilométert tesznek ki, és mindössze 15 kilométernyi a fizetős.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról beszélt a Médiahajón, hogy a Balaton és térsége környezetének megőrzése közös érdek. – Azt szeretnénk, ha a Balatont unokáink és dédunokáink számára meg tudjuk őrizni. A zöld gazdasági intézkedések és a klímavédelem kulcsfontosságú a tó hosszú távú jövője kapcsán – mondta az államtitkár.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma utáni újrainduláskor az egész ország szeme a turizmusra szegeződött. Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai igazgatója elmondta: jól teljesített a turizmus dacára a nehézségeknek. – Júniusban 65, júliusban 20, augusztusban pedig 10 százalékkal nőtt országosan a vendégéjszakák száma tavalyhoz képest. A vidéki szálláshelyeken a belföldi vendégeket fogadtak többségében a vendéglátók, és a vendégforgalom 50 százaléka Balatonon realizálódott. Juhász Szabolcs kiemelte: 2019-ben még a főváros volt a turizmus húzója, ez mostanra áthelyeződött a Balatonra. Abban is változás állt be, hogy a turisták inkább hét közben töltötték szabadidejüket a tónál, és kevesebben csak hétvégén.

Sőt, sokan teljesen áthelyezték székhelyüket a tóhoz, erről már Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum kancellárja beszélt. – Közel 12 százalékos pályaelhagyó tömeget hagyott maga után a Covid, ennek pótlása a szakképzés feladata, erre kellett megoldást találni. Ráadásul van egy népességmozgás is, a nagyobb népsűrűségű városokból sokan életvitelszerűen a Balatonhoz költöztek. Mi ebben lehetőséget véltünk felfedezni, mert meg tudtuk szólítani az ide települő startupok képviselőit, nekik rugalmas képzéseket kínálva. A kancellár bejelentette: októberben új képzést is indítanak, balatoni regionális szakembereket képeznek három megye összefogásával. Keszthelyen, Siófokon és Veszprémben is indulnak osztályok, amelyeket a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa program támogat.

Emellett a Szakképzési Centrum nagyszabású beruházásokat is végrehajt, hiszen a filozófiája, hogy előre menjenek, és a jövőbe fektetve mutassák az irányt a leendő szakembereknek.

Még mindig Siófok a favorit

A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint ezen a nyáron is Siófok volt a legkedveltebb tóparti város, amelyet Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros követett. Júniusban az adatszolgáltatás alapján 2,3 millió vendég pihent a magyarok tengerénél, amely az országos vendégéjszaka 40 százaléka. Többségük magánszálláshelyeken foglalt szobát, ám ebben változás várható, hiszen a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programban új, magas minőségű szállások épülnek, és olyan attrakciókkal bővül a térség, amelyek az egész Balaton turizmusára hatással lesznek. Ráadásul Juhász Szabolcs bejelentette a strandfejlesztések ötödik ütemét amelyben három milliárd forint áll idén rendelkezésre a szabadvízi strandok megújítására. A cél, hogy 2030-ra mindegyik korszerű legyen.

Helyi ízek a tó vizén

A Médiahajó ezúttal is lehetőséget kínált a térség és a megye termelőinek, vállalkozásainak, hogy bemutatkozzanak és megismerkedjenek egymással. Így helyi pálinkákat, balatoni borokat is kóstolhattak a vendégek. De mód volt arra, hogy somogyudvarhelyi angus húst, vagy éppen kaposvári sajtot, sonkát ízleljenek. Nem maradhatott el a mesztegnyői rétes sem, s ezúttal a Siófoki Szakképzési Centrum tanulói két tortával is kedveskedtek a résztvevőknek. Az egyik a Balatont formázta meg a legembelmatikusabb látnivalóival, míg a másik a Szent Miklós hajót.

Az idei Médiahajó egy civil szervezetre is ráirányítja a figyelmet: a Magyar Gyermekmentők Alapítványára. Orvosaik, mentőtisztjeik és ápolóik idén 14. szolgálatukat teljesítették Balatonlellén, ahol nagy vágyuk válhat valóra, elkészülhet bázisuk. Ehhez viszont még szükségük lenne anyagi támogatásra, amelyet téglajegyek vásárlásával támogathat bárki, s tették többen a résztvevők közül is.

A kulturális műsorban Pecze István trombitaművész és zenekara, valamint a Bódis Nagy Katinka táncstúdió működtek közre.

Borítókép: Lapunk főszerkesztője, Finta Viktor beszél a médiahajón