Rendhagyó évnyitón avatták fel Würtz Ádám szobrát

A grafikusművész, illusztrátor Würtz Ádám szobrát a főépület bejáratával szemben helyezték el. Az eseményen Würtz Ádám testvére is megjelent, és kifejezte háláját, köszönetét. Az alkotást Benkő Valéria, Vadász Rebeka és Fenyő Péter, a diákönkormányzat képviselői leleplezték le, majd Csibi Imre plébános megszentelte a szobrot.

Gasparics László, az oktatási intézmény vezetője ünnepi beszédében elmondta, hogy Würtz Ádám a város szülötte, és büszkék rá. Hálával tartoznak a fafaragó művészeknek, akik megalkották a szobrot, és azoknak is, akik támogatták őket, iskolájukat, városukat, hogy díszük, büszkeségük legyen az alkotás. Köszönetet mondott Csike Tamás tankerületi igazgatónak a lehetőségért, Gőbölös Péter vezérigazgatónak a faanyagért, Kólya József igazgatónak a betonért illetve a szállításért, Kurcz Tamásnak a famunkáért, Bradánovics Gézának a vasanyagért, Pech Tibornak a dísztéglákért. Elmondta, hogy ők azok, akikre Tamási mindig számíthat, akik szívesen tesznek lakóhelyükért.

Hozzátette, hogy a szülőföld iránti szeretet költőinket, íróinkat, az egyéb művészeti tevékenységben dolgozókat is megihlette. A tamásiak szívükben őrzik a tájat, az embereket, mindent és mindenkit, akik közel állnak hozzájuk, akik meghatározzák az életüket. Rőth Rita igazgatóhelyettes az eseményen beszédében elmondta hogy Würtz Ádámról minden évben megemlékeznek. Megtartják a róla elnevezett napot, ahol különféle érdekes programok várnak mindenkit.

Würtz Ádám Tamásiban született 1927. június másodikán. Már kisgyermekkorától kezdve rajzolt, zörgő gombfestékkel festett, kamaszkorában már természet után pingált, levelezőlapokat másolgatott. Első iskolái elvégzése után a helyi nyomdában dolgozott, és folytatta a rajzolást, sőt a nyomdában már ólommetszeteket készített a Tamási Híradónak. „Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam” – nyilatkozta Würtz Ádám önmagáról.

Példa lehet mindannyiunk számára

Rőth Rita igazgatóhelyettes arról is beszélt, hogy aki ismeri Würtz Ádám művészetét, rögtön fölismeri rajta a dunántúli népművészet ihletését, a fantasztikus mesevilágot. A groteszk rajzos bűvöleteket, amelyek jellemzik a paraszti faragásokat, tükröket, használati tárgyakat, bútorokat. Példa lehet mindannyiunk számára munkásságával, küzdelmeivel, mindazzal, amit életében elért.

„Az illusztrációk nála sohasem degradálódtak kísérőzenévé. Önálló alkotásként jelentek meg a veretes, vagy éppen mesés szöveg mellett, kiegészítve, továbbgondolva azokat. Karaktereket vázolt néhány vonallal, helyszíneket és eseményeket metszett és oltott egybe, egyetlen lapba sűrítve mindazt, amit a szöveg is csupán sugallni tudott. Aki valaha is olvasott meséket, verseket, Shakespeare műveket Würtz Ádám illusztrációival kísérve, már hiányosnak érez minden más kiadást, mert ezekkel a képekkel lett teljes az élmény, s mélyre ható a katarzis” – írta Würtz Ádámról dr. Sinóros Szabó Katalin művészettörténész.

Borítóképünk: Würtz Ádám szobrát Benkő Valéria, Vadász Rebeka és Fenyő Péter, a diákönkormányzat képviselői leleplezték le