Óriási korona látható a Béla király téren

Az építmény megtekintését a klub diákoknak különösen ajánlja, hiszen megismerhetik a magyar korona részletes történetét.

Elhelyezése és belső mérete kisebb iskolai csoportok számára akár rendhagyó történelemórák megtartását is lehetővé teszi. A palástrészt hét paraván alkotja. Ezek belső felületén az ábrázolt szentek életének rövid ismertetése szerepel, külsejükön pedig a megkoronázott királyok névsora, portréja és a támogatók listája olvasható, néhány érdekes hungarikum mellett, tudjuk meg a Rotary Club ajánló soraiból. Az ajánlást és a korona kalandos és részletes történetét dr. Dobos Gyula történész, levéltáros írta.

A Szent Korona nemzeti történelmünk szimbóluma, jelentős ötvösművészeti érték, egyes tanok intézménynek, jogi személynek tekintik. Mai vizsgálata nem igazolta annak István királyhoz fűződő legendáját. A felső, latin korona aranyának minősége nem egyezik meg az alsó részével, a hegesztés is elég hevenyészett, és egyes képek takarásba kerültek. Feltételezik, hogy a latin korona pántjai egy kódex arany díszítéséből, esetleg egy ereklyetartóból készültek, a görög pedig egy korábbi uralkodó halotti koronája volt, s a két részt valamelyik király koronázására sebtében illesztették össze. Ezt bizonyítja, hogy a latin korona a tizenkét apostol közül csak nyolcat ábrázol, legfelül pedig Jézus képét átszúrja a kereszt. Annyi bizonyos, hogy az 1070-es évek után, és valószínűleg 1300 előtt keletkezett. Többször is eltűnt, elvitték, még el is ásták. A II. világháború végén az Egyesült államokba került, csak 1978. január 6-án adták vissza Magyarországnak. 2000. január 1-jén a Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot ünnepélyes keretek között a Nemzeti Múzeumból átszállították a Parlament épületébe, ahol jelenleg is őrzik.