Szent Benedek 244 éve ott van a templomban

Egykor a római katolikus egyház egyik vallási központja volt Závod. Ma is számos feszület, szakrális szobor, kápolna található a településen.

Wessely Gábor

A német lakosság kitelepítése után sokat változott, romlott a helyzet. A templomban egyháztörténeti kiállítás is volt, melynek értékesebb darabjai Pécsre kerültek. Látható viszont Szent Benedek vértanú teljes alakos ereklyéje.

Érdemes lenne egyszer lajstromba venni a Pécsi egyházmegyében található ereklyéket! Némelyik eltűnt a történelem viharában – mint a bátai Szent Vér-ereklye a törökdúláskor (amit pár évvel ezelőtt pótoltak) –, némelyek elfelejtődtek, mert fiolába helyezett, oltárkövek alá falazott csontdarabkák voltak, s lassan-lassan kikoptak az emlékezetből, némelyek azonban megvannak, és a zarándokok örülnének, ha tudnák hol mi látható.

Az egész alakos test nagyon ritka az ereklyék között. Utazási prospektusok címoldalán kellene hirdetni, hogy Tolna megyében két ilyen is van: a závodi Szent Benedek-ereklye és Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéje, Mucsiban.

Mindkét helyről kitelepítették a svábokat, emiatt a gazdag hitélet elszegényedett. A templomok kincseit persze itt hagyták, csak a hitgyakorlók száma csappant meg drasztikusan. Závodon sok értékes, régi egyházi könyv is volt. Ezeket körülbelül húsz évvel ezelőtt elszállították Pécsre. Talán jobb helyen vannak ott. Kéthetente tart vasárnapi misét Pál József teveli plébános, mintegy húsz hívő jelenlétében.

A nagy néha érkező zarándokokat Zsók János sekrestyés fogadja. A régi idők emlékeit por lepi az oratóriumban (a templom emeleti helyiségében), ahol az egykori vallástörténeti kiállítás még megmaradt tárgyai láthatók.

A hitteli múltról tanúskodik a településen található sok feszület, szobor és kápolna is. Závod egykor a környék egyházi központja volt. A templom 1764 és 1768 között épült, amit Wittmann József pécsi kanonok áldott meg. Szent Benedek római vértanú csontjai 1777-ben kerültek ide. Díszruhába bújtatott földi maradványai üvegkoporsóban láthatók.

Az ereklye nem önmagától gyógyít
Vannak elsődleges, másodlagos és harmadlagos ereklyék. Az elsődlegesek a szent testéből származnak, a csonttól a hajig, de a felfogott vér is lehet ilyen. A másodlagosaknak a használati tárgyak számítanak: toll, könyv, bögre, ruha stb. A harmadlagos ereklye pedig az, amit a szent bizonyítottan érintett. Az egyházi vezetők azt hangsúlyozzák, hogy az ereklye nem valami fétis, nem önmagától gyógyít, hanem Isten által. Közvetít, a szent közbenjárásával, az ég és a föld között.
A szekszárdi templom egyik mellékoltárában is van egy befalazott ereklye. Hogy melyik szenttől származik, arról nincs egyértelmű információ. A tolnai templomba II. János Pál pápa hajereklyéje került. Ott elég erős a 2014-ben szentté avatott pápa iránti tisztelet. Szintén Tolnán van egy olyan ereklyetartó is, melyben Krisztus keresztjének egy apró darabkáját őrzik. A grábóci szerb templomban pedig Szent Borbála ereklyéjét, homlokcsontjának egy darabját helyezték el.