Drón és robot segíti a Tolna megyei gazdát

Ma már egy valamit magára adó gazdálkodó a vetést, a vegyszerezést, a műtrágyaszórást is mind számítógéppel vezérelt módon végzi. Nemcsak pénzt spórol ezzel a módszerrel, de a környezetet sem szennyezi a fölöslegesen kiszórt vegyszerekkel. Az uniós csatlakozás óta a szántóföldi növénytermesztés a leginkább jövedelmező ágazat a mezőgazdaságon belül, ebből kifolyólag ezen a területen terjedtek el leginkább a legmodernebb technológiák. Gondoljunk például a drónokra, a GPS-navigációra, a gyümölcsbetakarítók munkájára.

– Úgy hét évvel ezelőtt láttam egy filmet az egyik mezőgazdasági kiállításon – mondta egy bátaszéki gazdálkodó. Öt traktor haladt pár méter távolságra egymás mellett, egy hatalmas területen szántottak. Az érdekesség az volt, hogy az egyikben ült csak ember, a többit is ő irányította digitális adatátvitellel. Akkor a látottak elképesztőnek és hihetetlennek tűntek. Eltelt pár év és ma már egy karnyújtásnyira van tőlünk mindez.

Hauszknecht Ferenc és fia, Rolf Alsónána és Várdomb határában gazdálkodik jelentős mezőgazdasági területen. Kiváló erőgépeik vannak, és nem sajnálták a pénzt a digitális fejlesztésre sem.

– A traktorokban úgynevezett robotkormány van – mondta Hauszknecht Ferenc –, GPS-vezérléssel végezzük a vetést, a műtrágyaszórást és a talajmunkákat is. De ha a részletekre kíváncsi, hogy hogyan működik mindez, akkor kérdezze a fiamat, Rolfot, mert ő jobban ért ehhez.

Rengeteg a megtakarítás a digitális eszközök alkalmazásával, magyarázta Rolf. A tábla végén beírja a gazda, hány centire szeretne az előző nyomvonalhoz igazodni, és a digitális jelet alkalmazza a traktor. A gazdálkodó ugyan ott ül a gépben, de csak a tábla végén van dolga, a fordulóknál. Rolf elmondta, autodidakta módon tanulta meg a műszerek kezelését, igaz, hobbi­ szinten huszonhat éve foglalkozik informatikával.

A műtrágyaszórás előtt például otthon megtervezik, hogy a tábla melyik részébe mennyit kell kiszórni. Ez nyilván a talajvizsgálat eredményétől is függ. A kész adatokat egy pendrive-ra tölti rá, és azt csatlakoztatja a komputerre, amikor elkezdik a műtrágyázást. Ugyanez a menet a vegyszerezéseknél, a gyomirtásnál, a permetezéseknél is. A legújabb a NDVI-szenzor (vegetációs index), amit a traktor tetejére helyeznek, képes a növényállomány fejlettségi szintjét érzékelni, és maga hozza meg a döntést arról, hogy mennyi vegyszert, műtrágyát juttasson ki a területre. A tábla végén beírja a gazda, hány centire szeretne az előző nyomvonalhoz igazodni, és a digitális jelet alkalmazza a traktor.

A robotkormány nem olcsó. Amelyik párcentis pontossággal irányítja a traktort, annak az ára áfa nélkül közel ötmillió forint. Az a szerkezet pedig, amelyik harminccentis eltéréssel dolgozik, már két-három millió forintért megvásárolható.

Drónnal egyszerűbben és pontosabban haladnak

Tolna megyében két éve Sárszentlőrinc határában próbálták ki a dunántúli földeken először a drónnal végzett permetezést. Az egyik helyi gazdálkodó repcéjét gyomirtották éppen. A drónt Kovács László kezelte, a technológiát pedig dr. Zalai Mihály, a gödöllői egyetem adjunktusa magyarázta el. Mint mondta, egy hektárra való permetlevet töltenek a 15 kilós szerkezetbe, mely a vegyszerrel együtt így 25 kilósan száll fel az állomány fölé másfél méterrel. Egy hektárt nyolc perc alatt permetez le a szerkezet egyenletes elosztásban, és azt is jelzi, hol hagyta abba a munkát. A szerkezetet nem nehezebb kezelni, mint egy mobiltelefont, mondta az adjunktus, aki sokat dolgozott a rendszeren. A drónnal való permetezés egyre népszerűbb hazánkban is. Előnye, hogy nem tapossa le a növényt, és bármikor elvégezhető vele a munka.

Borítóképünkön: Hauszknecht Ferenc elmondta, az új traktorral még könnyebb lesz a munka