Poszt-Covid-esetekről kérdeztük a szekszárdi főorvost

– Hogyan kezdődött? Mióta tudjuk, hogy a koronavírus-fertőzésből felépülteknél előfordulhatnak poszt-Covid-problémák?

– Először a bonyhádi magánrendelésemen jelentkeztek néhányan – mondja dr. Paraicz Gábor tüdőgyógyász főorvos –, nagyjából a járvány második hullámának vége körül, légzőszervi, illetve szív­panaszokkal. (Nem mindig lehet könnyen elkülöníteni a kettőt.) Nem sokkal később a szekszárdi kórház főigazgatója, dr. Németh Csaba összehívta a főorvosokat, hogy kellene létrehozni egy poszt-Covid-ambulanciát. Akkor ajánlottam fel, hogy elvállalom, mert én már több ilyen beteggel találkoztam. S mivel a panaszok zöme várhatóan légzőszervi lesz, hozzám jó helyre kerül ez a dolog. Úgyhogy azóta kéthetente kétórás poszt-Covid-rendelést tartok Szekszárdon.

– Mennyire jellemző, hogy visszamarad valami a Covid után?

– Új a jelenség, statisztika erről még nem készült. Azt tudom, hogy én kezdetben kéthetente általában hat beteget vizsgáltam meg, az utóbbi időben már csak kettőt-hármat. Egyelőre ennyi az igény a megyei kórházban. Tény, hogy a Covid okozta súlyos tüdőgyulladás nagyon lassan gyógyul meg. Elhúzódó panaszokkal jár, és a tüdőröntgen illetve a CT-kép is erről tanúskodik. Lehet fél év, vagy még hosszabb idő, mire eltűnik. A páciens ilyenkor kevés terhelést bír, kapkodja a levegőt, s gyakran szapora a szívverése. Gyógyszerrel gyorsítani a felépülést, jelen ismereteink szerint nem lehet. Viszont arról mindenképp meg kell győződni, hogy valóban csak a Covid alapbetegség elhúzódó gyógyulásáról van-e szó, vagy valami plusz szövődményről, például tüdőembóliáról!

– Sokszor panaszkodnak az orvosok, hogy még nincs elég tapasztalat, sötétben tapogatóznak, fegyvertelenül harcolnak egy láthatatlan, ismeretlen ellenség ellen. Tisztul már a kép?

– Lassan gyűlnek az ismeretek, s egyre világosabban látunk. Ugyanakkor az is kiderült, hogy össze kell fognunk, orvosoknak, mert a koronavírus nem könnyen kiismerhető. Többnyire a tüdőt támadja meg, de van, amikor a bélrendszert károsítja, máskor pánikszindróma-szerű tünetegyüttest okoz. Emiatt én egyfajta diszpécseri szerepet is ellátok. A légzőszervi problémákkal magam foglalkozom, s ha más a gond, átirányítom a posztcovidos beteget a belgyógyászhoz vagy a pszichiáterhez.

– Nem kérem, hogy jóslásokba bocsátkozzon, de mint szakorvos, mit prognosztizál, meddig tarthat még ez a járvány?

– Erre ma választ senki nem adhat. A józan ész azt mondatja velem, amit a tapasztalatok is igazolnak, hogy az oltás fontos, hasznos. Nem tökéletes, de a lehető legjobb megoldás. Nyilván a mutáns vírusok azért jönnek létre, hogy az eredeti védekezést át tudják hágni, ám ahogy egyre többen átesnek a fertőzésen, és egyre többeket beoltanak, a kórokozó mozgástere csökken, s végül semmivé lesz. Lassan lecseng ez a dolog, nem tartok apokalipszistől.

A gyerekeket sem kerüli el a baj

A Covid–19 nem mindenkinél ér véget a kórházból való hazabocsájtással. Az egykori betegek több mint fele küzd még 6–8–10 hónap elteltével is poszt-Covid-tünetekkel. Leg­gyakoribbak a koronavírus-fertőzés után visszamaradó légúti panaszok, szívpanaszok, belgyógyászati problémák és pszichés gondok. Az eddigi tapasztalatok szerint a fertőzésen átesett kiskorúak 3,1 százalékánál tapasztaltak poszt-Covid-tüneteket. E betegség felismerése esetenként nagyon nehéz, mert sokszor előfordul, hogy csak általános panaszok jelentkeznek: fáradékonyság, láz, ízületi fájdalmak, légszomj, fejfájás, fogyás, hajhullás, alvászavar, szorongás, depresszió, memóriaromlás. Az országszerte létrehozott poszt-Covid-ambulanciákon az orvosok különböző terápiákat alkalmaznak, illetve stresszkerülést, pihenést, egészséges életmódot javasolnak.

Borítóképünkön: Dr. Paraicz Gábor tüdőgyógyász főorvos poszt-Covid-specialista